Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

A választásra november 4-<én került sor. Cegléd 38 872 lakosa közül választásra jogosult volt 22 766 fő (a lakosság 58,56%-a), akik 92%-a le is szavazott (20 833). Az érvényes szavazatok száma 20 651 lett. A választás végeredménye:

204 Az adatokat összehasonlítva feltűnő az PKGP-szavazatok jelentős aránya: az országos átlagot 6,6%-kal, a megye járásainak eredményét 3,4%-kal haladja meg. Hasonlóan jelentős mennyiségű szavazatot kapott Cegléden az NPP is: az országos arányt 3,5%-kal, de a megyén belül is 3—

4%чка1 jobb a szavazataránya. Ez jelzi, hogy Cegléden a kisparaszti réteg —az NPP fő társadalmi bázisa — jelentős része baloldali beállítottságú, és valószínűsíti, hogy az FKGP-re leadott szegényparaszti szavazók jelentős része is a helyi pártszervezet baloldalán állt. A PDP taglétszámának megfelelően csekély mennyiségű szavazatot kapott, az SZDP aránya pedig lényegében megegyezik az országos és megyei adatokkal. Feltűnő ugyanakkor az MKP ceglédi szavazatainak csekély aránya: az országos adatoktól csaknem 10%-kal maradt el, de a megye egyéb helyiségeiben is legalább kétszeres az MKP-szavazatok százalékos részesedése. Ez a párt vezetősége számára is meglepő volt: Németh Sándor előzetesen a szavazatok 30— 35%-ára számított (de csak azért ennyire, mert „kicsi a létszám" Î).

205 Túl azon, hogy Németh Sándor előzetes becslése eleve irreális volt (hiszen ekkor a nyilvántartott taglétszám 1100 fő, ebből is 429 október hónap folyamán lépett be),

206 szükségessé vált a ceglédi szervezet életének vizsgálata. A város közéletében, újjáépítésében, jelentős testületeiben vezető szerepet játszó MKP-szervezet csekély létszáma és szavazóinak csekély száma ezt szükségessé tette. Az FKGP fölényes választási győzelme országos jelenség volt: oka egyrészt az, hogy a választásokon a kifejezetten jobboldali pártok nem indultak, így a jobboldali érzelműek a legkevésbé baloldalinak tartott pártra szavaztak, másrészt pedig a politikai iskolázottsággal, ismeretekkel nem rendelkező női szavazók döntő többsége is az FKGP-re szavazott: Cegléden pl. az FKGP az 59%-os férfiszavazatokkal szemben a női szavazatok 68,1%-át kapta. Ezért írhatta az SZDP lapja, hogy az FKGP rendkívül homogén, olyan, mint amikor egy zsák tollat hasonlítunk össze egy marék vassal.

207 Lényegében ugyanezt a gondolatot fogalmazta meg a Cegléd is.

208 A választási kudarc okát a párt rövid legális múltjában látta, és jelezték, hogy az állandó támadás a felszabadulás óta elért eredményeiket is indokolatlianul kisebbíti. Véleményük szerint az MKP-szavazatok a munkásság és parasztság legöntudatosabb képviselőinek az állásfoglalása, míg az FKGP szavazataiban együtt vannak az újgazdák a volt földbirtokosokkal, az iskolázatlan háziasszonyok a bankárokkal, tőkésekkel, gyárosokkal, a kispolgárok a kiskereskedőkkel. b) Ellentétek az MKP vezetésén belül Az 1945-ös nemzetgyűlési választások eredménye után szükségessé vált az MKP helyzetének, szervezetének felülvizsgálása. A párt egységének helyreállítása, a politikailag egységes szervezet megteremtésének céljából az MKP Ceglédi Szervezete november 19-én tartott pártértekezletet.

209 Ezen Németh Sándor ismertette a párt helyzetét és múltját. A jelentés szerint a taglétszám ekkor 1160 fő, mert a megalakulás óta kétszer volt tömeges kizárás — melyek esetenként több száz főt érintettek, „mert a párt akkori irányvonalának nem volt megfelelő párttagságunk". Véleménye szerint a pártnak a legjobb propaganda