Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

tást. 1948-ban a város legjelentősebb kiadásai a háborús károk helyreállítását célozták: tanyai iskolák, utak, városi épületek, kórház, gimnázium, sportpálya rendbehozatala, Iranszformátorház építése — ezek tették ki a 3 éves terv költségvetésének 60%~át. Csak az 1949-es költségvetés jellemzője lett, hogy emelkedett a népjóléti és szociális célokra fordítható összeg, összesen 25%-ra.

193 A város vezetőjének, Szelepcsényi Imre polgármesterinek erőfeszítéseit a városfejlesztésben 1948 februárjában a kormány a Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozatával jutalmazta. 1948-at Magyarország történetében a fordulat évének nevezzük, mert a magyar társadalom ebben az esztendőben tette meg a végső lépéseket a tőkés rendszer felszámolása felé. Már 1947 végén sor került a nagybankok államosítására, mellyel a hiteléletben az állami szektor vált uralkodóvá. 1948. március 25^ével került sor a 100-nál több munkást foglalkoztató ipari üzemek államosítására, amely Cegléden az 1946. augusztus 1-én alakult Ceglédi Építőipari Munkások Beszerző és Értékesítő Szövetkezetét érintette. A 100-nál kisebb létszámmal dolgozó ceglédi ipari üzemek egy évvel később kerültek állami kezelésbe: a Kaptafagyár, a malmok, Csöke és Vincze Cipőüzeme, a Pesti úti és Angyal utcai fémöntödék, valamint a város kezelésében és tulajdonában levő üzemek: a vágóhíd, a szeszfőzde és a villanytelep. Cegléden lényegesen 'nagyobb társadalmi visszhangja volt az iskolák államosításának 1948 júniusában. Közgyűlésen állapították meg, hogy Cegléden az állam és az egyház viszonya jó, az iskolák államosítása végrehajtható, így nagyobb ellenállás nélkül került sor a föld, a bankok és a gyárak után az iskolák államosítására is, amely 11 felekezeti iskolát érintett.

194 1948. október lO^én adott hírt a Cegléd, hogy szeptember 28-án megalakult az Antalmajori önkéntes Földmíves Szövetkezet, ahol „11 kisparaszt összeadta a birtokát, házszabályt készített és elkezdett közösen gazdálkodni". Az első mezőgazdasági szövetkezetet több kis szövetkezet megalakulása követte és ezzel a mezőgazdaságban is megkezdődött az egyszerű árutermelő gazdaságok szocialista gazdaságokká történő átalakulása. • • D) A POLITIKAI PARTOK, PÁRTHARCOK a) Az 1945-ös nemzetgyűlési választások 1945 tavaszán az újjáépítés egységes feladata a koalíciós pártok ceglédi szervezetei között látszólagos egységet teremtett. Azonban már a földreform végrehajtása során kiütköztek a pártok közötti ellentétek és nemcsak a munkáspártok és FKGP jobbszárnya között. Feszült volt a kapcsolat a két munkáspárt között is. Ezek az ellentétek május végén már a két párt kölcsönös rágalmazásáig vezettek.

195 Az MKP szervezetét ért súlyos rágalmaikra a helyi vezetőség — helyesen — a nyílt színen nem reagált. Ezt követően mind a két szervezet a központjához fordult, hogy segítsenek az ellentétek elsimításában. Az egyeztetés nem járt sikerrel, mert az ellentétek, a hatalomért vívott harc tovább folytatódott. A Nemzeti Bizottság június 22-i ülésén az SZDP-küldöttek bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő az elnök, Németh Sándor ellen. Titkos szavazás eredményéként 9—2 arányban ezt elfogadták, majd megválasztották Csala Lászlót a Nemzeti Bizottság elnökének. (SZDP-vezető.)

196 Változás történt a rendőrség élén is, ahol a BM által kinevezett dr

; Farkas Ferenc lett a rendőr-