Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

1946 májusában már mindent „borvalutáiban" számoltak: 1 q abraktakarmány ára 20—25 liter, 1 q széna 16—18 liter, 1 q burgonya ára 25—30 liter bor. Választási malac 80—100 liter, 50 kg-os süldő 360 liter bort ért. (Egy liter bor ára április 30-án 18—20 000 000 pengő volt!)

165 A naponta változó pénzérték a termelők körében is pánikot keltett, mert eladott terményeikért semmit sem tudtak venni: szerszámot vagy ipari cikket, vagy amire télen volt szüksége. Néhány adat a ceglédi piac árainak változására — a piacbiztos jelentése alapján —: (1. előző oldal táblázatát).

166 A polgármester írta: „Június hó folyamán az alkalmazottakat is hetenként már rendszeresen kétszer fizettük, s egy-egy fizetési jegyzék összegét már csak huszonegy számjegyű számmal lehetett kifejezni. A nyári hónapokban már csillagászati számokkal kellett számolnunk és a bankjegyeket már nem is számaik, hanem színeik szerint különböztettük meg."

167 Ilyen körülményék között megérthetjük az aggódó jelentést: „A munkásság a lehetetlenül alacsony munkabérek s a magas áraik miatt rendkívül el van keseredve... A piaci helyzet következtében a dolgozók élelmiszerellátása igen gyenge."

168 A rossz termés következtében a város termelői a beszolgáltatási kötelezettségüknek sem tudtak eleget tenni: június 25-én 20 tonna búza, 72 tonna árpa és 742 tonna kukorica volt a hátralék. A mulasztókat és hátralékosokat büntetéssel sújtották — eredménytelenül. A lehetetlen piaci helyzet, az árdrágítók és csempészek megfékezésére 1946. július 1-én Cegléden is felállításra került a Gazdasági Rendőrség. Erélyes kézzel nyúltak a ceglédi piac belső életébe, de az inflációt ők sem tudták megakadályozni.

169 A forint bevezetése a város hangulatában jelentős változásokat hozott, a hangulat optimista lett, a munkakedv nőtt.

170 Az első napokban alig volt forint a városban, a cserekereskedelmet a Gazdasági Rendőrség megakadályozta, így az árak addig elképzelhetetlenül alacsony szintre zuhantak. A dolgozók, akik addig csak sóvárogva nézhették a piaci készleteket, most vásárolhattak is. A Gazdasági Rendőrség kézben tartotta a piacot, a forínitellenes tevékenységet megakadályozta, az árdrágítókat letartóztatták, súlyosabb esetben internálták.

171 Jelentős társadalmi esemény volt az Újjáépítési Kiállítás megnyitása 1946. augusztus 20-án, amelyen a város dolgozói bemutatták városuk 20 hónapos fejlődését: a gazdák állati igaerő nélkül, néhány rossz traktorral teljes egészében felszántották a ceglédi határt, az iparosok szerszám és nyersanyag nélkül megindították az ipari életet, a lakosság jelentős erőfeszítéseket tett a károk felszámolására. A kiállítást megtekintette Tildy Zoltán köztársasági elnök is, aki elismeréssel nyilatkozott a város lakosainak erőfeszítéseiről. Eredményeivel Cegléd a megyében meghirdetett újjáépítési versenyben a városok között a második lett. sőt a megyeszékhelyen tartott megyei kiállításon a kulturális eredményeiért I. helyezésű újjáépítési díjat kapott.

172 Bár a stabilizáció következtében a táplálkozási és ruházkodási viszonyok javultak, az 1946-os aszály következtében az ellátási gondok nem csökkentek. 1946 szeptemberében 19 050 fő volt a közellátásban részesülők száma, a gabonabeszolgáltatási kötelezettségét is csak 50%4эап tudta teljesíteni a város, a burgonyabeszolgáltatás meg teljesen eredménytelen maradt. A gyenge termés miatt az elmúlt évben a Termelési Bizottság útján kölcsönvett vetőmagot sem tudták a kisbirtokosok visszaadni, mert a termés a család szükségletét sem fedezte; adót pedig egyáltalán nem tudtak fizetni.

173 Súlyos gondként jelentkezett a munkanélküliség, elsősorban az ipari munkások, azon belül is az építőipari mun445