Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

Szakszervezet titkára és a Ceglédi Földiművesszöveltkezet elnöke —, valamint Hanga Pál tag, hogy Cegléden a földosztás befejeződött.

111 1946. július 7^én megalakult iaz Űjgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) Ceglédi Csoportja

112 is. Az alakuló ülésen hangsúlyozták, hogy a földért folytatott harc nem fejeződött be, az új birtokosoknak össze kell fogni, a minél több termelés és a föld megvédése érdekében. A földreformmal felkavart hullámok Cegléden is csak jóval később csendesedtek el, a juttatott földek telekkönyvezése nagyon elhúzódott. így 1946-ban és 1947-ben a helyi újságok gyakran adtaik hírt vagy értékelést a ceglédi földosztásról. Ezek többnyire vélt vagy valós sérelmeket emeltek ki, a Cegléd viszont állandóan védi a földreform eredményeit, hangsúlyozva annak jelentőségét és véglegességét.

113 1947. augusztus 10-én dr. Donath Ferenc ismét Cegléden volt, nagygyűlésen szólt a gazdákhoz, sőt nagybérleteket osztott fel.

114 A ceglédi újgazdák ekkor még mindig a telekkönyvezést sürgettek. Ismét a Kommunista Párt Ceglédi Szervezete az, amely intézkedéseket tett a telekkönyvezés haladéktalan végrehajtására. Emlékeztetve a ceglédi újgazdák országos jelentőségű megmozdulására, a juttatott földek megvédése érdekében jelentették, hogy 1947. augusztus 24-én valamennyi telekkönyvi végzést az új tulajdonosok megkapták.

115 Ugyanezt jelenti a választások előestéjén saját lapjában az SZDP Ceglédi Szervezete is.

116 •• c) A földreform eredménye

117 A Ceglédi Földigénylő Bizottságnak a legnagyobb gondot a rendelkezésre álló csekély földterület jelentette. A földreformrendelet alapján igénybe vett, megváltásra került, illetve elkobzott földterületek nagyságára pontos és állandó adataink nincsenek, az e tárgyú jelentések ellentmondásosak, eltérő adatokat tartalmaznak.

118 Az 1945. október 22-i jelentés szerint a Földigénylő Bizottság igénybe vett, megváltott és elkobzott összesen 779(9 kh 1514 D-öl földterületet.

119 Legvalószínűbbnek azonban egy 1946. július 21-én kelt jelentés tűnik, amely szerint a kiosztott terület 6912 kh, kiosztatlan — de kiigényelt — terület 694 kh, így összesen 7606 kh fölött rendelkezett a bizottság.

120 Ugyanakkor a Földigénylő Bizottság többször jelenti, hogy 9930 kh fölosztható földterülettel rendelkezik. Az ugyanitt található jelentésekből azonban e mennyiség „eredetére" megbízható adat nem található. A csekély terület mellett ,az igénylők száma jelentős volt: 1945. június 22неп 1868 igénylőt tartottak számon.

121 Bár ekkor hivatalosan lezárták a további igényléseket, az 1947. március 26-án lezárt és hitelesített Földigénylők összeírási könyve 1977 föld- és házhelyigénylő nevét tartalmazza.

122 Figyelembe véve a ceglédi kedvezőtlen talajviszonyokat, ahol egy átlagos gazdaság jövedelmező fenntartásához szántóföldi művelés esetén 20—25 kh területre volt szükség, a Földigénylő Bizottság így szinte megoldhatatlan feladat elé került. A juttatott területeik fokozatos csökkentése sem hozott megoldást, iaz eltérő minőségű földeik szétosztása pedig a juttatottak között is feszültséget okozott. Nem egységesek forrásaink a juttatottak számát illetően sem. A Földigénylő Bizottság 1946. július 21-i jelentése 1148 juttatottat, 656 kielégítetlen jogos igénylőt tüntet fel, míg 285 a kitelepülésre jelentkezettek száma.

123 Az 1947. január 29^én a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarának küldött jelentés 1155 juttatóttról ír, és 950 igénylőt nem tudtak helyben kielégíteni: A juttatott földterület 6964 kh, amely művelési ágak szerinti megoszlása: 5050 kh szántó, 1156 kh 438 I