Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

közvetve kapcsolatban állt a mezőgazdasági termeléssel,

75 vagy mint terményfeldolgozó, vagy pedig — elsősorban a kisiparos rétegein belül — a mezőgazdaság terméseredményeitől függően jutva munkához, megélhetéshez. De a kereskedelem és a pénzügyi forgalom is elsősorban a mezőgazdaság lehetőségeitől, eredményeitől függött. A megtermelt mezőgazdasági termékek társadalmi elosztását és felhasználását alávetőén a földhöz való tulajdonviszonyok, a földbirtokviszonyok határozták meg. Az 1935-ös felmérés Cegléd földbirtok- és gazdaságmegoszlását a következőképpen rögzítette :

76 Birtok (gazdaság) Földbirtok Gazdaságok -nagyság iszáma % területe % iszáma % területe % 0— 1 kh 2505 36,1 1021 2,0 2415 36,0 972 1,9 1— 5 kh 2502 36,1 6 334 12,7 2323 34,6 6 381 12,8 5— 50 kh 1824 26,3 26 425 53 1837 27,4 28 144 56,4 50—100 kh 81 1,7 5 240 10,5 102 1,5 6 842 13,7 100—500 kh 16 0,2 2 487 5 26 0,4 4 955 9,9 500 fölött 4 од 8 392 16,8 2 — 2 602 5,2 összesen : 6932 100 49 899 100 6705 100 49 899 100 A ceglédi földbirtokmegoszlás ellentmondásai szembetűnőek: a 100 kh feletti földbirtokok (százalékos részesedésük 0,3%) tették ki az összes földbirtokterület 21,8%-át, míg a megélhetést alig biztosító 1 kh alatti földbirtokok (részesedésük 36,1%), a földterületnek mindössze 2%-ával rendelkeztek. Az 1—5 kh közötti földterületek is (számuk az 1 kh alattiakkal együtt már a földbirtokok 72,2%-át teszi ki, míg a földterület együttes nagysága alig 15%!) bizonytalanul, csak intenzív műveléssel tudták birtokosaikat igen szűkösen eltartani. A helyi földbirtokviszonyok társadalmilag egészségtelen megoszlása teszi érthetővé, hogy a ceglédi nincstelenek a felszabadulás után azonnal csatlakoztak a Kommunista Párt programjához, követelve a demokratikus földreform végrehajtását. Vágyaik megvalósulását érezték ki az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozatából,

77 és bíztak annak mielőbbi megvalósulásában. Visszaemlékezések tanúsítják, hogy 1945. január köziepén Pásztor István vezetésével ceglédi földmunkások küldöttsége is felkereste az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, sürgetve a földreform mielőbbi végrehajtását.

78 1945. január 22-én pedig Pásztor István vezetésével már meg is alakult a Ceglédi Földmunkások Szövetsége, amely elsődleges céljának a földreform megvalósítását tűzte ki.

79 Ez a szövetség szervezte meg rövidesen a Termelési Bizottságot is. A földbirtokviszonyok mielőbbi rendezését sürgette a tavaszi munkák megkezdése. Az 1945. március 4-én meginduló Cegléd című hetilapban egyre-másra jelentek meg a felhívások, amelyek a föld megművelésére szólítottak fel, kilátásba helyezve a közeli földreformot.

80 A város polgármestere március 6-án hívta fel a lakosságot: a földreform a küszöbön áll, ezért mindenki dolgozzon, legfontosabb feladat, hogy minden termőterület be legyen vetve.

81 Ekkorra már a ceglédi földigénylők szervezetet, úgynevezett Földreform Bizottságot hoztak létre a földreform végrehajtására. Megalakulására vonatkozó pontos adattal jelenleg nem rendelkezünk, de az 1945. március 6-án, a Nemzeti Parasztpárt Ceglédi Szervezetének helyiségében tartott ülésen már részletes programot fogadtak el.

82 Legsürgősebb feladatnak ők is az összes földterület megművelését tekintették, a város belterületén található összes igásállat igény432