Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

ságok, üzemi bizottságok, szakszervezetek. Jelentőségüknél fogva ki kell emelnünk a működésüket február 25-én megkezdő Igazoló Bizottságokat, melyből Cegléden 2 működött.

51 Feladatuk volt előbb a köztisztviselők, majd az .alkalmazottak, és szabadfoglalkozásúak háború előtti és alatti politikai magatartásának számonkérése. Az Igazoló Bizottság a megvizsgált személyeket igazolta, vagy feddésre, vagy állásvesztésre ítélte, vagy — súlyosabb esetekben — népbíróság elé utalta. 1945. február 28-án megalakult a ceglédi MÁV vasútállomás üzemi bizottsága március 15-én pedig létrejött a Ceglédi Villamosmű üzemi bizottsága is.

52 Ezek az üzemi bizottságok gyakorlatilag a vezető szerepét töltötték be, messze túllépve eredeti, szakszervezeti érdékvédelmi feladataikat.

53 A képviselő-testület alakuló ülésén nem volt véletlen az egység és a tavaszi munkák fontosságának hangsúlyozása. Hiszen már ezen az ülésen is felmerült a pártok közötti nyílt ellenségeskedés, amely formailag az MKP helyiségigénylése kapcsán

54 robbant ki — elsősorban az MKP- és SZDP-tagok között. Viták azonban nemcsák a pártok között folytak, a legtöbb párton belül sem volt meg az egység. Az SZDP vezetői az év végén maguk ismerték el, hogy 1945 márciusáig a pártszervezés csak lassan haladt, mert a régi párttagok erejét lekötötte a romba dőlt város, a szétzüllött közigazgatás és a leromlott közbiztonság helyreállítása.

55 Határozott politikai irányvonal, szilárd vezetés ekkor oem volt a pártban. Az MKP Ceglédi Szervezetén belül 1945. január elején nyilvánvalóvá vált a Cseh János titkár és Németh Sándor titkárhelyettes közötti ellenitét, amely a párttagságot is megosztotta. Felmerült Cseh János lemondása, amit ő ékkor még visszautasított, és a január 10-én tartott vezetőségi ülésen Németh Sándort a pártból kizáratta.

56 Ezzel azonban a párt egysége nem állt helyre. Az MKP Duna—Tisza közi kerületi titkára 1945. február 8-án jelentette, hogy a mindössze 209 tagú „ceglédi pártszervezetben az állapotok tarthatatlanok".

57 Ezt követően sor került Cseh János leváltására és a korábban kizárt Németh Sándor kapott megbízást a titkári funkcióra.

58 A titkárváltozást követően az .amúgy is csekély taglétszámú párton belül további kizárásokra, illetve kilépésekre került sor. Ezt támasztja alá az MKP Ceglédi Szervezetének február 25-i népgyűlésén felvett jegyzőkönyv, amely a rendezvényt sikeresnek minősíti, mert azon 350—400 ember vett részt, „miután a jelenleg érvényben levő párttagságok száma kb. 100".

59 Az újjáalakult pártvezetoséget február 26-án székházában kereste fel Rákosi Mátyás, az MKP Központi Vezetőségének titkára, és ismertette az MKP feladatait az újjáépítésben. 1945 tavaszán az MKP Ceglédi Szervezete a csekély taglétszáma ellenére a város újjáépítésében, a demokratikus fejlődés irányításában egyre jelentősebb szerepet töltött be. 1. A Nemzeti Bizottság 1945. február 8-án kérte a belügyminisztertől — miután a helyi szovjet katonai parancsnokságtól már több ízben Ikénte — helyi lap megjelentetésének az engedélyezését. Indokuk valós és jól látják a politikai jelentőségét is: „Hiányzik a posta, a távíró, külterületre csak a sajtó tud eljutni. Most volna a legnagyobb szükség a lakosság megfelelő felvilágosítására és tájékoztatására, mely egy demokratikus újság és falragaszok nélkül el sem képzelhető."

60 Nos, ez a lap 1945. március 4-én Cegléd elnevezéssel jelent meg, hetilapként, mint a Ceglédi Nemzeti Bizottság lapja. Ennek a rendkívül fontos közvélemény-formáló, hangulatbefolyásoló és széles körben politikai irányt mutató lapnak a felelős szerkesztője május elejétől Németh Sándor, .az MKP helyi titkára lett. Így a Nemzeti Bizottság — tehát valamennyi demokratikus párt — 429