Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

építése) magasan meghaladták az előirányzott összeget, s kénytelen volt a város kamatmentes államkölcsönt kérni. A sürgős légoltalmi szükségletekre 30 000,— P kölcsönt kapott.

25 A várost felkavarta a Magyar Tudományos Akadémia döntése. Unghváry László faiskola-tulajdonos halála után — az örökhagyó végakarata szerint — a család egymillió korona értékű értékpapírokat bocsátott az Akadémia rendelkezésére, hogy a jövedelmükből évenként 10% a tőkéhez csatoltassék, a fennmaradó része pedig tízévenként kiadassék annak a magyarnak, aki „a magyarság ügyének legnagyobb szolgálatot tette".

26 1940-Jben ezt a jutalmat az Akadémia gróf Bethlen Istvánnak ítélte.

27 A helyi lap, a város és a magyar közvélemény nevében elítélte a döntést. Nyíltan megírta, hogy gróf Bethlen István utolsó tízesztendős munkájáról homlokegyenest ellenkező véleménye van. Az Akadémia döntését megütközéssel fogadta és „érthetetlennek" tartotta.

20 Feltehetően mielőtt a cikk megjelent az újságíró tájékozódott a város vezetőinél, az Uinghváry családnál és a lakosok között. A bátor -kritikai hang, akkor egy főrenddel szemben alkotott ellenvélemény, mindenekelőtt az igazság egyenes kimondása: dicséretes volt. A másik kedvező jelenség: a Cárák-dűlői napközi otthon nagyszerű működése, hol egy lelkes óvónő egyetlen segítséggel 50—60 gyermekkel foglalkozott.

29 Az élet egyre nehezebb lett, a hústalan napok száma növekedett : már hétfő, csütörtök és szombat. Az emelkedő árak és a növekvő élelmiszerhiány miatt nőtt az elkeseredés. A helyi lapok „tanácsot" adtak: milyen egytálételt főzzenek a ceglédi asszonyok, hogyan fűtsenek kevés tüzelővel. 1941. év elején életbe lépett a liszt- és kenyérutalvány. Be kellett jelenteni a mosószappan-készletét. Személyenként 2 kg szappan lehetett a háztartásokban. A levágott sertések után megkezdődött a beszolgáltatás. Vágni csak előzetes bejelentés után lehetett, de be kellett jelenteni a hizlalásra befogott sertéseket is és a meglevő zsírkészletet.

30 Szigorúan büntették a közellátás ellen vétőket. Időnként házkutatásokkal ellenőrizitek a magánháztartásokat, eljártak az árdrágítók ellen. Esetenként hangzatos, szép elnevezésű szociális intézmények létesültek országos irányítással. Megalakultak ezek helyi fiókjai, volt nagyszerű keret, szép forma: kevés tartalommal. így a ceglédi városi képviselő-testület 1941. február 20-án tartott rendes havi közgyűlésén „Közjóléti Gazdasági Szövetkezet" megalakítását és az „Országos Nép- és Családvédelmi Alap" létesítését határozta el. Sajnos a megalakulás indoklása nélkülözi a címben rejlő szép eszmei tartalmat : „... szükséges, mert az országos alaptól szociális célokra érkezett pénzek külön kezelendők.. ."

31 Az igazsághoz tartozik, hogy ezek az intézmények hordoztak alakulásukban segítő szándékot, szociális feladatokat, de hamar megrekedtek s jól kiépített bürokratikus bástyák mögött hivatalok maradtak. Pedig sok-sok feladata lett volna a szépnevű intézménynek városunkban is. A nehéz háborús viszonyok között élő sok szegény közül többen az éhhalál küszöbén állottak. Még 1941. év elején Bogár Jánosné áll. tanítónő esedezik а Тек. Városi Tanácshoz özv. Búcsús Mihályné háromgyermekes anya érdekében. A nyomorenyhítő segély (8 pengő) felemelését kéri számukra: „ .. .úgyszólván könyöradományokból élnek és nyomorognak a kegyetlen télben.. ,"

32 Végh Sándor 75%-os hadirokkant nyolctagú családjávai az éhhalál előtt áll: „... a jelen helyzetben a magam erejéből létezni tovább nem tudok. Állást kérek..." Tóth Antalné 17 gyermekes anya pénzsegélyt kér. Ez a kérvény is 409