Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 7. A város és környéke munkásmozgalma 1919–1944 (Nagy Dezső)

JEGYZETEK 1 Zsadon Miklós szóbeli közlése, 1958. — A „vesszőfutásról" fénykép is található a Kossuth Múzeumban. Közöltem: Nagy D., 1959.; 1972. A visszaemlékezésekre vonatkozólag lásd: í. Sándor 1., 1969. 139. Kötetében 13 visszaemlékezés található, amelyekből fontos adatokat tudunk meg a bebörtönzöttek sorsáról (92—140). 2 E fejezet írásánál felhasználtam korábbi dolgozatomat, amely gazdag levéltári, hírlap- és egyéb forrásanyag alapján tárgyalja a Horthy-korszak munkásmozgalmának történetét. Az abban hivatkozott 203 jegyzet kitöltené jelen fejezet kereteit, így ezeket elhagyom s csak a legfontosabb forrásokat jelölöm. L.: Nagy D„ 1972. 141—191. 3 Ceglédi Tanácsi Jegyzőkönyvek (= Tjzk) 1919: 242. [Az összes ceglédi vonatkozású iratanyag rendezett állapotban a nagykőrösi fióklevéltárban található.] 4 Tjzk, 1919: 243. 5 Ceglédi Leváltári Iratok (= CLI) 17.636. (1919. nov. 11.). 6 Tjzk, 1920: 587 skk. (szept. 9.). 7 Urban Pál életét és tevékenységét (1855—1942) feldolgozta: Nagy D., 1969. 124—144. 8 Tjzk, 1919: 314. (Horthy 1920. febr.-ban látogatta meg a várost.) 9 Tjzk, 1919: 366. 10 A szerző gyűjtése a Kossuth Múzeum Adattárában, 80—82/1956. (20 strófa.) Első közlése: Nagy D., 1959. 11 Uo. (57 strófa). 12 A tárgyalás részletes leírása a helyi lapokban található, az ítéletek a CLI-ben és Nagy D., 1972. 148—50. 13 CLI XIII. 925/920. A törvényszéki ítélet másolata. 14 Párttörténeti Intézet Archívuma (= PIA) 666 f. IV/42/1922—23.; és Építőmunkás 1922—1924 közötti számai. 15 PIA 666 f. IV/42/1923. ápr. 30. 16 Építőmunkás, 1929. április 5. 17 Az MSZDP rk. kongresszusi jelentése 1919-ről. 1921. 13. 18 Róla érdemes részletesebben szólni, mert életútja meglepően hasonlít BajcsyZsilinszky Endréhez. Újságíró és költő volt. Versei a Nyugatban is megjelentek. Az I. világháború után a „keresztény — nemzeti" irányzat képviselője, az ellenforradalmi korszak jeles alakja. Cegléden 1923-ban keresztény ellenzéki programmal választották meg. A II. világháború idején elfordult korábbi elveitől, s a Magyar Hírlap munkatársa lett, ahová Nomád álnéven fasizmust bíráló cikkeket írt. 1944ben a nyilasok elfogták, Tapolcára, majd Szombathelyre hurcolták. Itt halt meg a börtönben 1945 márciusában. 19 Az MSZDP 1929. évi XXVI. pártgyűlésének jzk.-ve. 1929. 66, 205—6. 20 Alispáni évnegyedes jelentések a PÁL-ban, 1928. 21 CLI X.151/1926; 152; 153; 163; 251/1926; X.l/1927, 19/1927. 22 PIA 651 f. 5/1927. június 4. — 4849. 23 Ceglédi Napló, 1929. június 7. 24 CLI 18/697/1931. Jelentés az alispánnak. 25 PIA 651 f. 2/1931—1—4658. 26 Uo. — 651 f. 2/1932—1—5590. 12. sz. irat. 27 Uo. — 14. sz. irat. 28 CLI 5029/935 nov. 4. 29 Haláláról a Népszava is megemlékezett 1942. ápr. 1. számában. 30 PIA 651 f. 2—1932—5590. 19. sz. irat. 1932. febr. 23. — Uo. — 20. sz. irat. Dr. Hulin Béla c.-i rendőrkapitány aláírásával. 31 Uo. — 22. sz. irat. 32 Ceglédi Függetlenség, 1933. december 25. 33 CLI 58/937. ápr.—nov. ' 34 PIA 666 f. IV/42/1936, jan.—júl. 35 Az erre vonatkozó iratok: PIA 666 f. IV/42/1938. febr.—okt; uo. — 666 f. IV/42/1939. márc, aug.; CLI 15 065/1938. Megalakult dr. Tóth Sándor vezetésével a Nemzeti Front helyi szervezete a Pesti út 9. sz. alatt; CLI 21 096/938. (A polgm. jelentéseiből.) 36 Siklós A., 1962. II. 827—28, 852. Hunya—Farkas—Tolnai (szerk.), 1960. 84. 37 PIA 651 f. 2/1931—4—8049; CLI 2088/1932. jan. 15. 38 CLI 5966/934; uo.: 2829/1932. jún. 30. (Részletesen leírják az elkobzott 8 db röpiratot, füzetet, folyóiratot.) 404