Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 7. A város és környéke munkásmozgalma 1919–1944 (Nagy Dezső)

lasztották működési területül a fenti központokkal. Mint mezőgazdasági gépkereskedők járják e vidéket hamis igazolványokkal a két említett szervezet agitátorai mellé 4—4 embert osztanak be: nevüket később kapjuk meg. Lehetséges, hogy tervbe vették egy aratósztrájk szervezését.. ,"

22 Az egyik, helyi lap hangzatos címmel közli, hogy „Nagyarányú kommunista szervezkedést lepleztek le", 60 személyt letartóztattak. A szervezkedés irányítói Kozma Sándor és Urbán Pál voltak. A mozgalom főfészke a Szücs-telep [itt állott U. P. házikója (ND)] és Törtei. A rendőrség figyelt fel a mozgolódásra, s a gyanús személyeket megfigyelés alatt tartotta. A nevezett vezetők amnesztia révén szabadultak és ott folytatták, ahol 1919-ben abbahagyták: közülük különösen Kozma veszélyes, Urbán nem hangoztatott szélsőséges elveket, de híven évtizedes tevékenységéhez — mindenben benne volt. Agitációs anyagot koboztak el tőlük. Kozma és Urbán őrizetben van.

23 Perükre csak 1930—31-ben került sor. A kommunista pártot az ellenforradalmi rendszer kezdettől fogva illegalitásba szorította, ugyanakkor az MSZDP-nek és a szákszervezeteknek — legalábbis formálisan — legális lehetőséget biztosított. Ez az alapvető helyzet határozta meg a KMP szervező munkáját a TK megdöntése után. Ma már tudjuk: ha látványos akciók — különösen az első időszakban — nem is voltak, a KMP szervező munkája nem szünetelt. A kommunisták erőfeszítései arra irányultak, hogy szilárd illegális bázist teremtsenek. Emellett széles körű agitációs munkát fejtettek ki a különböző MSZDP-szervezetekben és a MFOSZ-ban. Több helyen, így Cegléden is — szervezeti kapcsolat jött létre a legális és illegális munkásszervezetek között, pl. 1925-ben az MSZMP megalakulása idején, majd a 40-es években az antifasiszta ellenállási küzdelem kapcsán. Ezek a kísérletek tartós sikerre a történelmi viszonyok között nem vezethettek — jelentős részsikereket hoztak. Ebben az évtizedben, a lezajló világgazdasági válság hatására a KMP növelni tudta befolyását az ipari és földmunkásság soraiban. À KMP 1925-ben ismét megjelent a politikai porondon, majd az MSZMP megalakulása és falusi munkája sokat jelentett a mozgalomnak. A párt parasztpolitikájában a központi helyet a földmunkásság foglalta el. A párt fő jelszava és követelése: harc a földért, a nagybirtokrendszer felszámolása és felosztása a szegényparasztság között. Az MSZMP tevékenységét nehezítette, hogy nemcsak a hatóságok üldözéseivel, hanem az MSZDP támadásaival is szembe kellett szállnia. Az MSZMP kidolgozta — itt nem részletezett — agrárprogramját, amely jól tükrözte a föld robotosainak követeléseit és kiváló agitációs lehetőséget nyújtott. Az MSZMP tömegbefolyása 1926-ban érte el csúcspontját. Ebben az évben a KMP és MSZMP vidéki munka összefonódott, s a kettő közötti különbség majdnem teljesen eltűnt. Ez helytelen és hibás gyakorlatot eredményezett: így következett be Kozma és Urbán lebukása is. Az MSZMP-ben a falusi munkát egy parasztbizottság irányította, ennék többsége kommunistákból állt. E munkában vett részt a KMP megbízásából Cegléden Kozma Sándor. Az; 1926-os választások után a hatóságok üldözése gyakorlatilag lehetetlenné tette az MSZMP működését. Formálisan ugyan nem tiltották be, de előbb vidéken, majd a fővárosban teljesen megbénították, így 1928 végén a párt működését végleg beszüntette. Lássunk néhány adatot az 1930. évi népszámlálás alapján Cegléd városáról: 38 016 lakosa volt. Az önálló iparosok száma 923 — 335 segéddel és 443 inassal dolgoztak. Az ingázó (Pestre stb. járó) munkások számát nem tudjuk, magánszámítások alapján 2—3000 lehetett, s hogy ezek mennyire folytak be és működtek közre a helyi mozgalmakban, szintén nem ismeretes. A városban lé-