Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 7. A város és környéke munkásmozgalma 1919–1944 (Nagy Dezső)

Cegléden, de végül Haller István minisztert, a kenesztény nemzeti irány jelöltjét választották meg, akit a papság is támogatott. A románok által rekvirált öt vagon gabona természetben történő visszaszolgáltatását a „közgyűlés elhatározta". Emlékezzünk itt a Tanácshatalom alatti éhínségre, s az ennek nyomán kirobbanít asszonylázadásokra, liszt, zsír és egyéb élelmiszerek hiányában. Most pedig a románok és a nemzeti hadsereg számára mégis akadt gabona meg pénz. Ugyanakkor ezt az öt vagon gabonát a Tanácshatalom „kárszámlájára" is rávezették. íme, a berendezkedő ellenforradalom kettős könyvelése! A városi közgyűlés 1921. ápr. 7-én megállapította, hogy a tanácsszervék 5 millió korona kárt okoztak a városnak és elrendelték a „károkozásban" részt vett vagyonos személyeken az összeg behajtását. A közgyűlés 1921. november 26-án, az eddig ideiglenes jelleggel működő dr. Sárkány Gyulát véglegesen polgármesterré választotta, s ezzel a ténnyel a város közigazgatási életének űj fejezete kezdődött. Elmondhatjuk azt is, hogy ezzel a választással kezdődött a konszolidálódó ellenforradalom 25 éves uralma Cegléd meggyötört városában. Az ellenforradalom megtorlása: a ceglédi kommunista perek A berendezkedő ellenforradalom nem csupán saját uralmát igyekezett biztosítani, hanem kegyetlen megtorlást készített elő a fogságban levő ceglédi kommunisták ellen, ideértve mindazokat, akik a Tanácshatalom helyi szervezeteiben tevékenykedtek. A vádiratok elkészültéig s a perek megkezdéséig Szálkai István, a direktórium elnökhelyettese a börtönben hozzájutott néhány sajtpapírhoz, amelyekre egy csonka ceruzavéggel börtönrigmusokat faragott. Ezekben megörökítette fogságuk színhelyét, a rabok mindennapi életét és fogolytársainak nevét. E lapok fennmaradtak és 1956-ban sikerült megszereznem azokat a Kossuth Múzeum gyűjteménye számára. Néhány strófát idézek jellemzőül: Cegléd városának a keleti sarkán Van egy középület, szép kerttel az utcán, A hatvanas évek valamelyikében Építé a város állami költségen Ügy nyolc óra tájban szólnak, hogy sétára, De legyünk egymástól illő távolságra. Már előre halljuk köszörülni torkát, Az atyaúristen, őrmester úr Horváth ... Majd felsorolja a helyi vezetőket, akik körben sétálnak: Neményi Mátyást, a Népakarat szerkesztőjét, Reiner Albertet, az Egyesült Munkáspárt titkárát, Urban Pált, a mozgalom veteránját, Zsadon Miklóst, a direktórium elnökét, aki két mankóra támaszkodva végzi sétáját, s így folytatja: Mi baktatunk körül lehajtott fejekkel, Űgy bánnak velünk, mint gyilkos fegyencekkel. A fogházőrmester egy-néhány fegyőrrel, őrködik iszonyú, legnagyobb gyönyörrel.. 10 Másik börtönversében ismét felsorolja fogolytársait, s versbe szedi, mivel vádolják őket: 388