Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)
A baloldali szervezeteket betiltották, és az elégedetlen ceglédi tömegeket a nyilasok próbálták demagóg szólamokkal megnyerni. Már 1932-ben megjelentek a város utcáin a Meskó Zoltán-féle Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt plakátjai, 210 1934-ben a Festetich-féle Magyar Nemzeti Szocialista Párt horogkeresztes röpcéduláit dobálták szét a városban. 211 Szervezeteket ékkor még nem tudtak kiépíteni, „az egyszerűbb népnél inkább a kenyérnélküliség a nagyobb gond" — jelentette a polgármester a főispánnak 1937-нЬеп. 212 Nagyobb szervezkedésbe 1938 nyarán kezdtek Cegléden a nyilasok. Ez év júliusában a Hungária szálló különtermében szervezőbizottsági értekezletet .tartottak. A nyilaspárt tagjai, állítólag 4—500-an, a turulistákból és a MOVE tagjaiból kerültek ki. 213 1939-ben már három nyilaspárt működött Cegléden, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, hungarista csoportja 350, a Festetich-féle Magyar Nemzeti Szocialista Párt 250, és a Magyar Nemzeti Front 50—80 taggal. 214 Az 1939. évi országgyűlési választások alkalmával a Magyar Élet párti Antal István, akkori igazságügyi államtitkár, Gömbös volt bizälmi emberével szemben a nyilasok Zengellér József nyugalmazott csendőr századost léptették fel jelöltnek. 215 A nyilasokat a kormánypárt nem vette komolyan, Antal István anynyira biztos volt abban, hogy Cegléden simán képviselővé választják, hogy már előre kijelentette, miszerint ha máshol is megválasztják, ő a ceglédi mandátumot tartja meg. A nyilasok kihasználták a ceglédi tömegek elégedetlenségét, és az ezekben a hónapokban folyó hegyközségi viaskodásból saját maguknak igyekeztek politikai tőkét kovácsolni, a ceglédi egyholdasdk lázadását választási eredmény elérésére felhasználni. A nyilas képviselőjelölt sorra járta a ceglédi szőlőhegyeket, és különféle demagóg ígérgetésekkel megnyerte az ottani szavazókat. 216 Az 1939. június 4-én megtartott első titkos országgyűlési választáskor a nyilasok 5683 szavazatot kaptak, és megbuktatták Antal Istvánt, akire csak 5051 szavazat esett. A kisgazdapárti jelöltre szavazók száma 971 volt. 217 A választás eredményét a város vezetősége döbbent értetlenséggel fogadta, s nem vette észre, hogy saját politikája készítette elő az utat a nyilasok választási győzelméhez. A nyilaspárti választási győzelem a városi politikában nem hozott változást. 218 A város vezetősége és a közgyűlés többsége továbbra is kitartott a kormány és a Magyar Élet Pántja mellett. Az „ellenzéki" Kisgazdapárt az 1940-^es években teljesen elszürkült, a kormánypárt ellen nem harcolt, a nyilasokat pedig nem vette komolyan. A kormánypárt és a kisgazdapárt 1938-ban már a városi közgyűlésen „különös lelkesedéssel és örömmel" üdvözölte a zsidókérdés rendezését, „mivel ennek a kérdésnek megoldása még a békeidőkben gyökerező óhaja városunknak". 219 Sárkány Gyula 1944. június 14-ig volt Cegléd város polgármestere. 25 éves polgármestersége alatt konszolidálta az ellenforradalmat, igyekezett minden eszközzel visszaszorítani és elnyomni az ellenzéki hangokat. Távozásakor, a német megszállás sötét napjaiban a városi közgyűlésen tartott búcsúbeszédében büszkén arra hivatkozott, hogy beteljesedve látja a fajvédő elvéket, amelyeknek nem lármás, de kitartó és hűséges harcosa volt. 220 Utóda, Osváth Gábor, volt hódmezővásárhelyi tanácsnok, akit az alispán mint „a MOVE kemény harcosát" mutatott be a közgyűlésnek, azzal foglalta el a polgármesteri széket, hogy „jobboldali, tisztább fajvédő politikát űzök". 221 Ez a tisztább fajvédelmi politika, amelynek napjai meg voltak már számlálva, vitte bele az országot az esztelen második világháborúba, s az országgal együtt Cegléd népe is végigszenvedte annak borzalmait. Kint a fronton a ka379
