Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)
MegTaglétszám bízhatóság % 306 100 894 80 230 100 150 100 1012 100 358 100 160 100 58 50 170 90 Nép- és gazdakör Ipartestület Kaszinó MOVE Sportegylet Polgári Lövészegylet Egyenlőségi Olvasókör Árpád Olvasóegylet Újvárosi Olvasóegylet Kossuth Kör sát, a szociáldemokrata szervezeteknek a működését, 194 a ceglédi földmunkások egyesülete nem működött. Az országgyűlési képviselő-választások 1939-ig nyílt választások voltak. A polgármesternek jelentenie kellett az alispánnak, hogy a képviselőjelöltek közül vallási, foglalkozási megoszlás szerint melyikre hányan szavaztak. 195 A köztisztviselőkről név szerinti listát kellett a választások alkalmával felterjeszteni. 196 A választások alkalmával mindig nagy harc volt az egyes pártok jelöltjei között. A jelöltek szolgálatukba állították a gyűléseken kívül a helybeli sajtót, sőt a templomi szószéket is. 1922-ben az egységespárti Gombos Lajos, a volt polgármester választási veresége után azzal vádolta a keresztény nemzeti egyesülés párti Haller Istvánt, hogy „a római katolikus papok vitték be a politikát a templomba". 197 A szociáldemokrata párt működését a városban az 1920-as évek második felében engedélyezték. 1927-ben a Pestre járó 300 ceglédi munkás csaknem mind szociáldemokrata volt. A szociáldemokrata párt ceglédi szervezetébe tartoztak a vas-, fém-, építőmunkások, bőripari munkások, napszámos földművesek. Helyiségük a Mátyás Király Olvasóegylet háza volt. „Gyűlésekre engedélyt nem kapnak, bár sokszor kérnek" — jelentette a polgármester a főispánnak. Ezt a szervezkedést megpróbálták „nemzeti szellemű munkásmozgalommal" ellensúlyozni, de be kellett látniuk, hogy „csak úgy lehet elérni eredményt, ha földdel, házzal, állandó munkával bírjuk lekötni őket". 198 Ezt nem tudták megvalósítani. S amikor 1929^ben először került sor Cegléden titkos választásra a törvényhatósági bizottsági tagok választásakor, Nemzeti Pártot alakítottak Cegléden is azért, hogy az esetleg felmerülhető nemzetköziséggel szembehelyezkedhessenek. Magyarázgatták ugyan, hogy „úgy tudjuk, hogy Cegléden sem az ipari, sem a földmunkások között olyan vélemény, olyan törekvés vagy szándék, mely e feltevésre komoly alapot szolgáltathatna, alig tételezhető föl. Urbán Pálnak és még egy társának nem kell nagyobb fontosságot tulajdonítani", de azt is bevallották, hogy a nemzeti párt a választási eredmény biztosítása céljából alakult. 199 Az 1929. november 3-i választásokon a szavazóiknak több mint 30%-a a szocialista listára szavazott. A több mint 1500 szociáldemokrata szavazat nagy meglepetést keltett a város vezetőiben. A polgármester érdeklődésére, hogy miért szavaztak a szociáldemokratákra, azt a választ kapta, hogy „Uram, nem tudunk élni". S a polgármester a főispánnak tett jelentésében levonta azt a tanulságot, hogy a „választás eredménye hű képe annak a rettenetes gazdasági helyzetnek, amelyben Cegléd mint földművelő, szőlőtermelő város sínylődik". 200 Az 1931-ben tartott országgyűlési választáson az Egységpárt jelöltjével, Er377