Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)

forintjába került a városnak. Városszépítésre, utcák, terek, járdák gondozására, a közvilágításra 100—130 000 pengőt költöttek. Jelentősen terhelték még a városi költségvetést a vagyonigazgatással (városi ingatlan és ingó vagyon) és a város adósságainak az évenkénti fizetésével járó kiadások. Az 1930-as években a költségvetés kiadási tételeinek százalékos megoszlása a következő volt:

183 1934 1936 1940 Általános igazgatás Közegészségügy Közoktatás Szegényügy Közélelmezés Városépítés Vagyonigazgatás Hitelügy A város bevételei ezekben az években soha nem tudták fedezni a kiadásokat. A bevételek és a kiadások közötti különbözetet városi pótadó révén egyenlítették ki. A pótadó összege 1937-ig általában az állami adók 50%-a volt. 1937-től kezdve azonban állandóan emelkedett, ugyanis a város jövedelmeit nem sikerült olyan mértékben növelni, hogy iazok a kiadásokat fedezzék. A város ingatlanainak a jövedelme nem emelkedett, a városi adósságok rendszeresen terhelték a költségvetést, egyedül a közélelmezési bevételek (közvágóhíd, helypénz) összege emelkedett fokozatosan, s különösen 1936 óta. A városi üzemek közel 200 000 pengővel járultak hozzá a városi háztartáshoz. Ezek nélkül több mint 40%-kal magasabb lett volna a pótadó.

184 A költségvetési hiány az 1927—1944 közötti években a következő volt: 1927 170 025 pengő 1931 220 632 pengő 1932 203 840 pengő 1933 195 750 pengő 1934 199 451 pengő 1935 172 567 pengő 1936 176 542 pengő 1937 185 357 pengő 1939 210 092 pengő 1941 318 987 pengő 1942 393 337 pengő 1944 454 493 pengő Ilyen körülmények között természetesen szó sem lehetett a városfejlesztési tervek megvalósításáról. 1941-ben, amikor már 90%-os volt a pótadó, a közgyűlésen szóvá tették, hogy „egyszer az adózók nem fogják bírni az emelkedő terheket". A városfejlesztési terv lekerült a napirendről, a költségvetés egyre növekvő hiányai mellett lehetetlen volt a város legégetőbb szükségleteinek a kielégítése. Ezek a szükségletek a polgármester szerint a következők voltak: fürdő, polgári iskola építése és a gyümölcspiac létesítése. Ezekre kb. 1 000 000 pengő lett volna szükséges.

185 Amit csinált a város (kisvasút, hűtőház, sportuszoda, téglajárda, borpince, páncéljárműves laktanya, Horthy Kórház), legnagyobbrészt kölcsönökből csinálta. A kisvasút építésére felvett Speyer-kölcsön törlesztése igen lassan haladt, 47,00 5,40 11,20 7,20 4,50 10,70 5,50 8,50 48,10 5,70 12,10 7,20 5,20 10,00 8,00 3,70 48,24 5,48 11,67 8,30 2,46 9,13 7,79 6,93 375