Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)

Ébredő Magyarok javasolták, hogy a zsidókat törvényhozásilag fosszák meg polgári jogaiktól, 19 a közgyűlés követelte a nemzeti hadseregben szolgáló zsidó tisztek eltávolítását, „még akkor is, ha különben viselt állásukban teljesen meg­felelők is". 20 Határozatot hoztak, hogy a városi uszodát a zsidók csak hétfőn használhatják, a medencék hétfő este kiürítendők. Ezt a határozatot azzal indo­kolták, hogy ha megvernék a zsidókat, „alkalom nyílnék a keresztény irányzat ellenségeinek arra, hogy a valószínűleg rövid időn belül bekövetkező esemény­ből tőkét kovácsoljanak a keresztény gondolat ellen". 21 Követelte a közgyűlés, hogy a nemzetgyűlés törvényes intézkedésekkel védje meg „a magyar faj bel­telek és házszerzési jogát, ... az idegen fajhoz tartozók csak különleges esetek­ben, kcrmányhatósági jóváhagyás után vásárolhassanak házat és beltelket, ... az idegen fajú zsidóknak névmagyarosítása ne engedélyeztessék .. ,". 22 Amikor a ceglédi MOVE sportegylet részére vándordíj létesítése (15 000 ko­rona) került szóba a közgyűlésen, azokra a felszólalásokra, hogy „inkább sze­génysegélyezésre kell a pénz", a városi ügyész rávágta, hogy „itt nemzet- és faj­védelemről van szó". Egy másik felszólaló kifejtette, hogy „a sport ma az egyet­len eszköz, amellyel erőt gyűjthetünk az eldarabolt területek visszaszerzésére", s akik ezt ellenzik, „az integritás ellenzésének látszatát keltik". Természetesen megszavazták a 15 000 koronát. 23 Az ellenforradalom egyik fóruma a közgyűlés volt, a másik a helyi sajtó. A lapok szinte gomba módra szaporodtak. 1919. szeptember 28-án indult meg a Ceglédi Híradó, amely feladatának „a keresztény magyar nemzeti közszellem felébresztését és térfoglalását, valamint a társadalmi életnek városunk falain belül is megcsinálandó átalakítását és berendezését" tekintette. 24 S amit Horthy Pestre való bevonulásakor bűnös Budapestként fogalmazott meg, azt ez a lap már október 2-án hirdette: „Magyar kultúrát akarunk teremteni a főváros nem­zetietlen, a magyar nemzeti hagyományoktól eltávolodott kultúrája helyett." 25 1920. január 1-én megindult a ceglédi Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának hivatalos lapja, a Ceglédi Keresztény Űjság, amely fennen hirdette, hogy „a legelkeseredettebb antiszemitizmust" képviseli. 26 Az 1920. január 8^án megin­dult Ceglédi Kisgazda a földművesek, iparosok és munkások lapjának hirdette magát és ellenzékinek. Ellenzéki annyiban volt, amennyiben a Kisgazdapárt, amely reakciósságában csupán árnyalatilag különbözött a többi pártoktól. A Ceg­lédi Kisgazda tulajdonképpen a ceglédi nagygazdák lapja volt. A Ceglédi Ke­resztény Hírlap mögött az Ébredő Nagyarok Egyesülete állott, és a lap szinte egyetlen témája az antiszemitizmus volt. 27 A közgyűlés szónoklatai és határozatai, az újságok tobzódó handabandá­zásai mögött tulajdonképpen a város vagyonosainak az érdeke és ezeknek az érdekeknek az országos politikában való képviselete állt. A kisgazdák és a ke­resztény nemzetiek egymást igyekeztek túllicitálni a legvadabb követelésekkel, és ha az egyik megelőzte a másikat, dühödt vádaskodás lett a válasz. A Ceg­lédi Keresztény Üjság például 1920. január 8-án zsidó világszellemmel gyanú­sította azt a kisgazdapártot, amely néhány nappal előbb a városi közgyűlésen, majd január 4-én a Ceglédi Híradóban a legvadabb zsidóellenes követelések­kel állt elő. A választásoknál két kb. egyenlő nagyságú párt viaskodott egymással, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdapárt. A választások előtt mindig éles volt a harc a két párt között, de az ellentétek a választások után mindig elsimultak. 28 A választás csak komédia volt, hiszen olyan pártok, ame­lyek valóban a nép érdekeit (és nem egyesek hatalmi törekvéseit) képviselték 357

Next

/
Oldalképek
Tartalom