Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)

Ébredő Magyarok javasolták, hogy a zsidókat törvényhozásilag fosszák meg polgári jogaiktól,

19 a közgyűlés követelte a nemzeti hadseregben szolgáló zsidó tisztek eltávolítását, „még akkor is, ha különben viselt állásukban teljesen megfelelők is".

20 Határozatot hoztak, hogy a városi uszodát a zsidók csak hétfőn használhatják, a medencék hétfő este kiürítendők. Ezt a határozatot azzal indokolták, hogy ha megvernék a zsidókat, „alkalom nyílnék a keresztény irányzat ellenségeinek arra, hogy a valószínűleg rövid időn belül bekövetkező eseményből tőkét kovácsoljanak a keresztény gondolat ellen".

21 Követelte a közgyűlés, hogy a nemzetgyűlés törvényes intézkedésekkel védje meg „a magyar faj beltelek és házszerzési jogát, ... az idegen fajhoz tartozók csak különleges esetekben, kcrmányhatósági jóváhagyás után vásárolhassanak házat és beltelket, ... az idegen fajú zsidóknak névmagyarosítása ne engedélyeztessék .. ,".

22 Amikor a ceglédi MOVE sportegylet részére vándordíj létesítése (15 000 korona) került szóba a közgyűlésen, azokra a felszólalásokra, hogy „inkább szegénysegélyezésre kell a pénz", a városi ügyész rávágta, hogy „itt nemzet- és fajvédelemről van szó". Egy másik felszólaló kifejtette, hogy „a sport ma az egyetlen eszköz, amellyel erőt gyűjthetünk az eldarabolt területek visszaszerzésére", s akik ezt ellenzik, „az integritás ellenzésének látszatát keltik". Természetesen megszavazták a 15 000 koronát.

23 Az ellenforradalom egyik fóruma a közgyűlés volt, a másik a helyi sajtó. A lapok szinte gomba módra szaporodtak. 1919. szeptember 28-án indult meg a Ceglédi Híradó, amely feladatának „a keresztény magyar nemzeti közszellem felébresztését és térfoglalását, valamint a társadalmi életnek városunk falain belül is megcsinálandó átalakítását és berendezését" tekintette.

24 S amit Horthy Pestre való bevonulásakor bűnös Budapestként fogalmazott meg, azt ez a lap már október 2-án hirdette: „Magyar kultúrát akarunk teremteni a főváros nemzetietlen, a magyar nemzeti hagyományoktól eltávolodott kultúrája helyett."

25 1920. január 1-én megindult a ceglédi Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának hivatalos lapja, a Ceglédi Keresztény Űjság, amely fennen hirdette, hogy „a legelkeseredettebb antiszemitizmust" képviseli.

26 Az 1920. január 8^án megindult Ceglédi Kisgazda a földművesek, iparosok és munkások lapjának hirdette magát és ellenzékinek. Ellenzéki annyiban volt, amennyiben a Kisgazdapárt, amely reakciósságában csupán árnyalatilag különbözött a többi pártoktól. A Ceglédi Kisgazda tulajdonképpen a ceglédi nagygazdák lapja volt. A Ceglédi Keresztény Hírlap mögött az Ébredő Nagyarok Egyesülete állott, és a lap szinte egyetlen témája az antiszemitizmus volt.

27 A közgyűlés szónoklatai és határozatai, az újságok tobzódó handabandázásai mögött tulajdonképpen a város vagyonosainak az érdeke és ezeknek az érdekeknek az országos politikában való képviselete állt. A kisgazdák és a keresztény nemzetiek egymást igyekeztek túllicitálni a legvadabb követelésekkel, és ha az egyik megelőzte a másikat, dühödt vádaskodás lett a válasz. A Ceglédi Keresztény Üjság például 1920. január 8-án zsidó világszellemmel gyanúsította azt a kisgazdapártot, amely néhány nappal előbb a városi közgyűlésen, majd január 4-én a Ceglédi Híradóban a legvadabb zsidóellenes követelésekkel állt elő. A választásoknál két kb. egyenlő nagyságú párt viaskodott egymással, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdapárt. A választások előtt mindig éles volt a harc a két párt között, de az ellentétek a választások után mindig elsimultak.

28 A választás csak komédia volt, hiszen olyan pártok, amelyek valóban a nép érdekeit (és nem egyesek hatalmi törekvéseit) képviselték 357