Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 5. Cegléd az első világháború alatt, a polgári demokratikus forradalom, Tanácsköztársaság (1914–1919). (Nagy Dezső)
Közegészségügy : Április első napjaiban kezdeményezés történt a városi közfürdő üzembe állítására. A MT feliratot intézett a Népjóléti Népibiztossághoz, amelyben kéri, tegyék lehetővé — anyagi támogatásukkal — a fürdő újbóli megnyitását és a személyzet fizetésének fedezetét. Megemlítik, hogy helyileg csak úgy lehetne megoldani a dolgot, ha felemelnék a fürdőárakat, ez pedig azt eredményezné, hogy „az a szegény proletár, aki eddig csak a szemeivel élvezhette a fürdés gyönyöreit, most kénytelen lesz még távolabbról szemlélni mások felfrissülését". A Népbiztosság kedvező válasza és anyagi fedezete lehetővé tette a fürdő megnyitását,, olyan kedvezménnyel, hogy a proletár gyermekek és az átvonuló vöröskatanák ingyen használhatták. A MT május közepén megbízta Dobos Ferenc orvost, hogy a nők számára bizonyos napokon ingyenes rendelést tartson: „Minden proletár nőnek le kell vetni az álszemérem álarcát, meg kell keresni az egészséget, amelyet elvesztett. A nőnek a társadalommal szemben kötelezettségei vannak, tehát a jövő nemzedék érdekében minden nőnek kötelességé egészségét és munkaerejét a társadalom számára megőrizni." A Népakarat sokat foglalkozott a rendezett városképpel és higiéniával. Keményen megrótta a MT-t, hogy az utcákat nem tartják rendben: „Senki sem tagadhatja le, hogy nálunk Cegléden a közegészségügy terén egyelőre még ázsiai állapotok uralkodnak. Nem a ma bűne ez, a múlt szennye, rémítő közönye szülte ezeket az állapotokat. Nemrég írtunk a fürdőben uralkodó gyalázatos állapotokról, mely a betegségek melegágya lehet — nem sok történt. Majd a meleg napok beálltával az utcák locsolását követeltük, mégsem öntöznek. Kényszerítő erővel kell fellépni. A Gubody-kert tele van porral, itt is locsolni kellene és padokat felállítani. Az árnyékszékek szerte a városban tisztítatlanul állnak. Intézkedni kell az illetékeseknek." 21 Panasziroda feállítását kezdeményezte Vágó népbiztos a júniusi asszonytüntetés után. Az iroda a felek bejelentését és jogos panaszait azonnal elintézte. Pesti proletárgyermekek nyaralása Cegléden. A nagy éielemhiányban szenvedő főváros viszonylagos tehermentesítésére, szép gesztusként, a direktórium elhatározta, hogy proletárgyermekeket lát vendégül Cegléden, bár az ellátás itt sem rózsás. Bizonyítéka e tett annak, hogy a legnehezebb helyzetben, nemcsak magukra gondoltak, hanem a még nehezebb helyzetben levőkre: „Sápadt arcú, vézna budapesti gyerekek, a pesti kis proletárok jönnek a füstös, poros fővárosból, a betegséget lehelő bűzös bérkaszárnyáklból — ide le vidékre, hogy kis tüdejük, tágultan szívhassa az egészséget, vért és életet adó pompás levegőt, a vidék fenséges és illatos nyarán. Ügy kell fogadnunk ezeket a gyermekeket, a md proletár testvéreinket, mint lahogyain tettük a (múltban, amikor az osztrák gyermekeket láttuk el addig, amíg magyar csemetéinket Károly király fenséges nevében alávaló módon sanyargatták idegen földön. Nekünk kárpótolni keli őket a múlt évi szenvedésekért és a rossz élelemtől, rossz életmódtól, a burzsoá társadalom bűnétől sápadt, keskeny kis orcájuknak meg kell gömbölyödniük, piros-pozsgás színt, életkedvet, vidámságot kell kapniok — azt, amit ezektől az ártatlan csöppségektől gonoszul, lelketlenül elszedtek. A ceglédiek sem élnek aranynapokat, mégis hisszük és érezzük, hogy igaz szívvel, jó lélekkel minden egyes érző ember szívesen fogja látni házatáján a pesti gyerekeket, az életet adó nyár alatt. Hisszük, tudjuk, nem lesz ház a nyáron, ahol a vendég gyermekek boldog lármája és édes kacagása hiányozna." 22
