Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 5. Cegléd az első világháború alatt, a polgári demokratikus forradalom, Tanácsköztársaság (1914–1919). (Nagy Dezső)

3, A Tanácsköztársaság helyi intézményei a) Munkástanács és direktórium A MT vezetői a marxista elvek szellemében, első intézkedéseikkel igyekeztek szétzúzni a megbukott rendszer közigazgatási apparátusát és kiépítették a proletárdiktatúra intézményeit. Egyes megbízhatónak vélt adminisztratív szakembereket átvettek az új adminisztrációba, ahol kellő ellenőrzéssel tovább végezhették munkájukat. Megválasztották a megyei, járási küldötteket ; kinevezték a termelési bizottságot, melynek feladata volt az államosítás lebonyolítása, s a működő üzemek munkásellenőrzése. Az államosítás ügyében a házak, a szállodák, a téglagyár és a mozik igazgatásához termelési biztosokat neveztek ki. Felállították a művelődési osztályt a MT keretében, melynek feladata a proletárszellem terjesztése. (A kulturális részben erről részletesebben szólunk.) A MT nagy igyekezettel fogott munkájához és ismétlődő ülésein az élet felvetette problémák újabb és újabb csoportját vette vizsgálat alá. A felállítandó utcabizalmi hálózattal a dolgozók sűrűjébe nyúltak és találtak kapcsolatot a legszélesebb rétegekkel. Májusban arról értesülünk, hogy Urban Pált beválasztották a Pest megyei Tanács IB-ba. Az elnökségbe és az Országos Tanácsba is kiküldték. Később Pest megye direktóriumának másodelnöke lett. Megalakult az ipari szaktanács, s a helyi lap közli a szakmák vezetőinek névsorát. Mikor értesültek a román burzsoá csapatok támadásáról, a dinektóráuim (máj. 12-én) töriténelimi ülést tartott. Válaszolt a megye táviratára, azzal az egyhangú határozattal, hogy teljes egészében kimegy a frontra, bizonyságul, hogy megérti és szívén viseli a munkáshatalom védelmét. Reiner párttitkár kijelentette: „elmúlt a beszélgetések ideje, itt a tettek következnek!" — másnap népgyűlésen ismertették a kialakult helyzetet. Urbán Pál a forradalmi időkben való helytállásról; Reiner a nehézségekről és feladatokról beszélt az egybegyűlteknek : „Emlékezzenek viszsza, mikor itt Cegléden újra alakították a Károlyi pártot, azt mondottam akkor egy (népgyűlésen, hogy ezeknek a nlagy hazafiaiknak a hazájuk a Wertheim szekrényben van. Nem hittem volna, hogy ilyen hamar bebizonyosodik. A nagy hazaffyak idecsalták az eddig ellenségnek hirdetett románokat és — mint legutóbb Szolnokon — lövették a saját szülővárosukat, agyonlövették hozzátartozóikat, hogy visszaszerezhessék az »ő hazájukat«, a Wertheim szekrényt és a milliókat."*

0 A MT vezetőinek gyakorlatlanságát bizonyítja, hogy hosszú időn át nem tartottak üléseket, csak a napi problémákkal foglalkoztak. Ennek következtében az ügyek — irányítás nélkül — szétfolytak, s a nehézségek növekedtek. Üléseket azért nem tartottak, mert a frontra készülődtek, ahová a nehéz katonai helyzet hírére, lelkesedésükben mindnyájan jelentkeztek; de erre a katonai helyzet javulása következtében nem került sor. Egyhavi szünet után — június 8-án — ismét tanácsülést tartottak. Ekkor sajnálattal állapították meg, hogy a közellátási helyzet rosszabbodott. Több tervet dolgoztak ki, melyek sikeres megvalósítása esetén a dolgozók ellátása biztosítva lett volna. Piacra ebben az időszakban alig került áru, csak a termelők házainál folyt a cserebere. Eltiltották ugyan a házaknál való árusítást és hivatalos beváltóhelyet állítottak fel a piactéren, de ezek az intézkedések niem hozták megoldást, melyben része volt a termelők szabotázsának is. Szót emeltek a MT ülésén az éjszakai rekvirálások ellen. Lévai városparancsnok azt válaszolta, hogy azért járnak éjjel, mert be-