Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 4. A ceglédi földmunkásmozgalom története (Farkas József)
annak az embernek, akit 2—3 kuvasz közrevesz és nem tud védekezni. Urbán Pál elvtárs is ilyen helyzetben van, de mi mellette állunk" — írták társai. Hozzátették, hogy ők bízták meg ügyeik intézésével és ezért szívesen megfizetik. „Urbán Pali mióta a munkásmozgalomban van megrovás nélkül végezte a dolgát és ha nem is tetszik a helyi uraknak, .mi ezután is megfizetjük Urlbán munkáját." 114 Urbán végig a helyi sajtó támadásának célpontja maradt, a mindig viszszatérő vád a hazafiatlanság vádja volt. Ez is mutatja, hogy hű maradt a szocialista eszmékhez „virilis"-ként is. Abból csak annyi előnye származott, hogy gyakran kérte el a városi tanácstermet népgyűlés céljaira. A másik jelentős kezdeményezés, ami ugyan név szerint nem Urbán nevéhez fűződött, de az ő súlya nélkül elképzelhetetlen lett volna, a csemői parcellázás volt. Az ügy ugyancsak 1901чЬеп indult el. Józsa Sándor és 515 társa kérvényt intézett a kultuszminiszterhez, melyben arra kérték, hogy a csemői vallásalapítványi birtokot adja el a nincstelen földmunkásaknak. 115 A kezdeményezés az Üj\ T árosi Egyletből indult el, egyholdas parcellákat kértek szőlő- és gyümölcstelepíiési célra. A kérvényt maga a polgármester is támogatta. Ezért személyesen vezette a küldöttséget, Kállai Istvánnal a kultuszminiszterhez. Majd átadták a kérelmet, melyet akkorra már 543 munkás írt alá. A miniszter megígérte a támogatását. 116 Az ügy igen vontatottan haladt előre. A miniszter csak két év múlva, 1903. decemberében hozta meg a döntését és elrendelte 318 kh föld eladását Cegléd városának „szőlőtelepítés céljából leendő parcellázás (kiosztás) végett átengedni, illetőleg eladni 1100 négyszögöles holdanként 180 koronáért". Az átengedés csakis szőlőtelepítési célra történt. A miniszter külön felszámította az erdős területeken levő fa értékét. Az összeg 30 félévre szólt 5%-os kamat mellett. Ezután került az ügy a városi közgyűlés elë. A városatyák megtárgyalták és elfogadták a feltételeket. Vita volt azon, hogy kiknek juttassanak belőle, csak az aláíróknak, vagy másnak is. A polgármester bizottságot javasolt, melyet fel is állítottak. Bárányi Péter kifogásolta, hogy mit keresnek a bizottságban a papok. 117 Gubodyn semmi sem múlott, ő a miniszteri leirat megkapásakor azonnal átirattal fordult a megyei gazdasági egyesülethez olcsó vagy ingyenes szőlővesszőért a telepítésre váró munkások számára. Levelét így indokolta: „Cegléd város közönsége a ceglédi vallásalapítványi uradalomtól vett 460 hold földet azon célból, hogy azt egy holdas parcellákban, minden nyereség nélkül lehetőleg vagyontalan munkások között ossza szét, illetőleg adja el, hogy így a földmunkásokat földbirtokhoz juttassa, hogy azok ezen jutányos áron s kedvező feltételek alatt szerzett homok területen szőlő ültetés által vagyont szerezhessenek." 118 Az indoklásból kiderül, hogy ismét a helyi szocialista mozgalom súlya volt a döntő tényező. A Hosszú- és Szőkecsemőn levő földek parcellázása, vagyis községi megvásárlása és felosztása nem volt egyedüli jelenség a korabeli Magyarországon éppen az agrárszocialista mozgalmak közvetlen hatásaként. Az viszont már ismét a város liberális felfogását dicséri, hogy azt kizárólag agrárproletárok között osztották fel. A folytatás viszont a korabeli bürokrácia és érdekharc következtében hasonló volt ahhoz, ahogy másutt is történtek a hasonló parcellázások. Az ügylet lebonyolítását a helyi bankok vették át. A vevőknek •már 8% kamatot számítottak fel + 8% késedelmi kamatot, kötbért, kártalanítási díjat, költségbiztosítási összeget stb. Velük fizettették meg az 1904-től elmaradt kamatokat, késedelmi díjat stb. így vált a bank az egész vállalkozás legfőbb haszonélvezőjévé. 317
