Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 4. A ceglédi földmunkásmozgalom története (Farkas József)

san elismerjük, hozzá ragaszkodva megtartjuk, tehát ennélfogva felhívjuk a tisztelt munkaadó közönséget arra nézve, hogy a 'kongresszuson kijelentett és felolvasott ceglédi munkadíjra vonatkozó határozati javaslatot fogadja el és tegye magáévá, és úgy itt Cegléden, ami a munkadíjra és a munkaidő szabályozására vonatkozik és életbe van lépve, a mozgalom megszűnik, mert ellenkező esetben tudjuk a további teendőket. 2. Továbbá felhívjuk a tisztelt munkaadó közönséget arra, hogy hozzanak létre egy olyan gyűlést, akár a városház tanácstermében, akár pedig a népkörben, akin mink is jelen leszünk 12-en és ott bővebben értekezhetünk a dolgainkról. Mert tekintve arra, hogy a kongresszuson kevesen vettek részt és nem tudnak róla és még mindig azt hiszik, hogy mi osztozkodók vagyunk. Hogy pedig nem azok vagyunk, azt be fogjuk bizonyítani. A határozati javaslatunkat, ami ha érvényre jut a közgyűlésünk a munkaadó közönséggel, be fogunk nyújtani. Az ceglédi szakszervezet nevében Kardos József elnök." (névaláírás).

82 A ceglédi gazdák nem voltak hajlandóak egyezkedni, így a polgármester behívatta Kardosékát és megmagyarázta nekik, hogy nem áll módjában az ügygyei foglalkozni, az aktára pedig április 5-én ráírta, hogy „Szóbelileg elintézvén, levéltárba teendő." A gazdák, ahogy az ország más pontjain sem, nem tekintették a földmunkásokat érdemesnek arra, hogy velük, ahogy a tőkések tették a munkásaikkal, a munkarendről és a feltételekről egyáltalán tárgyalj analk. Egyetlen válasz maradt: a bérmozgalom további fegyelmezett vitele egészen a sztrájkig. Erősíteni kellett ebhez a szervezkedést is. Ezt célozta március 21-én az Árpád téren megtartott gyűlésük is. A gyűlésen Urbán Pál, Baíanyi Péter, Kardos József és Csicsó Mihály szólalt fel.

83 Urbán és Kardos együttes szereplése nem volt véletlen és nem az utolsó eset volt. A helyi mozgalomnak és vezetőinek nem volt okuk egymással viszályt létrehozni. Lényegében megőrizték egységüket, ez adott számúikra erőt. A Cegléd с helyi lap szerint a kongresszus hatása meg is látszott Kardos és Urbán szónoklatán, mert „olyan teli szájjal és szemérmetlen bátorsággal nem igen beszéltek még a ceglédi piacon".

84 Urbán a földmívelők helyzetéről, Kardos pedig a szervezkedés fontosságáról beszélt. Felhozta, hogy máshol már a nők is szervezkednek. Mezőberényben 130, Tiszaföldváron pedig 72 a számuk. A lap szerint az ismert ceglédi szocialista vezérek a következők voltak ekkor: Urbán Pál, Kardos József, Zsíros János, Papp József, Bárányi Péter, Csicsó István, Soós Antal, Ocsovai János, Farkas István.

85 A mozgalom jelentős, de a lap által nem említett alakjai közé tartozott még Kállai István, az iparosok vezetője, ifj. Várkonyi István, Tomcsányi József, az újvárosi egylet titkára és szervezője. A földmunkások sikerei hatották bátorítólag az addig velük együtt szervezkedő ipari munkásságra is. 1897 februárjában határozták el a helybeli építőmunkások is az önálló egyletük megalakítását. 24-én közgyűlést hívtak egybe és egyhangúlag elhatározták Kőműves- és Ácsegylet megalakítását. Az elkészített alapszabályokat eljuttatták a polgármesterhez. Gubody formái hibák és több helyen előforduló érthetetlenségék miatt azt visszaadta. Lényegében segítőkész megjegyzéseket tett és javaslatot is a javításra. Javaslatai szerint június 4-én ismét beterjesztették az alapszabályt, most már szabályosan 4 eredeti példányban és mellékelték a közgyűlés napirendjét is a jegyzőkönyvhöz. Ä belügyminiszter augusztus 5-én a kérelmet visszautasította azzal a kifogással, hogy a szöveg a taglétszámot és vendégmunkások tagságát illetően kétértelmű. Ez307