Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 2. A város a jobbágyfelszabadulástól az első világháborúig (Kocsis Gyula)

közösen használta. A legelők bizonyos részeit a XIX. század első évtizedeiben a futóhomok kezdte elborítani. A homokosodás meggátlására telepítették az ugyeri új szőlőket és a kisteleki erdőt a XIX. század második évtizedében, ami által a legelőterület csökkent. Az 1820. évi határfelméréskor még 23414 hold (1100 négyszögöles) legelő volt a határban, az 1847-ben megkísérelt legelőelkü­lönítési egyezségig azonban ez a terület tovább csökkent, ugyanis az uradalom a város számára füzeskertet, .aklokat, kerteket mért ki. Az 1830^as, 40-es évek­ben az uradalmi juhászat fejlesztésével kapcsolatban a város egyre többet pa­naszkodott, hogy az uradalom birkái felélik a közlegelőt a jobbágyok jószágai elől. 10 |5АТ0ЯАШ113Ш.У l SZATMÁRNÉMETI 3. NAeXBWfifS \. NAG/MIHALYFALVA 5. DEBRECEN l G/ULA l ВЕКГЭ S GXOMA ft. SZEGED \i FEGYVEBNEK Ü.TÖRÖKSZXNTKIKLCS 10. kép. Térkép a ceglédi sertéskereskedők felvásárlókörzetéről Az 1832—36. évi országgyűlésen hozott úrbéri törvények lehetővé tették a közösen használt legelők elkülönítését, meghatározták, hogy 1 jobbágytelek után minimum 4, maximum 22 hold legelőilletmény jár. (Az 1853. évi úrbéri pátens megerősítette ezeket a rendelkezéseket, illetve kötelezővé tette a legelő­elkülönítést.) A város és az uradalom már 1847-ben, az uradalom kezdeménye­zésére, megpróbálkozott a legelőelkülönítéssel. A város nem fogadta el az ura­dalom indítványát, hogy a legelőből 2 /з a városé, */з az uradalomé legyen. (A szabályszerű telkenkénti illetőség kiszámítása után is ez az arány jött ki később.) A városi javaslat szerint az 1820 óta tett, mintegy 1011 holdat kitevő foglalásokat ki kell hagyni a számításból, a város mellett 1400 holdat (hétszá­zat a város, hétszázat az uradalom részéből) hagyjanak ki későbbi házhelyek­nek, minden telek után 24 hold (1200 négyszögöles) legelőt kémek, valamint a községnek jutott legelőben minden földesúri jog (kővágás, tégla-, cserépége­tés) taxa nélkül szabad legyen. 11 Az egyezkedés a közbejött forradalom miatt félbeszakadt, újabb tárgya­220

Next

/
Oldalképek
Tartalom