Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 1. Ceglédiek az 1848–49-es polgári forradalomban és szabadságharcban (Máté Bertalan)

európai statusnak kinyilatkoztatik... a Habsburg^Lotharingiai ház trónvesztettnek tekintessék és örökre a nemzet nevében száműzessék". A kormányzás formájának végleges megállapításáig a kormányzóelnökké megválasztott Kossuthra és az általa megalakított kormányra ruházták a hatalmat. A függetlenségi nyilatkozat megfogalmazására bizottságot neveztek ki. A kibontakozó katonai ellentámadás nyomán a vármegye május 29-én Cegléden tartotta gyűlését, majd Buda bevétele után június 5-én már Pesten ülésezett. A hadszíntereken bekövetkezett változások következtében „az óriási lelkesedéssel Pestre bevonult kormány csakhamar megindul utolsó útjára — viszsza a Tiszántúlra". Közel egy hétig — július 2—9-ig — Cegléden tartózkodott a kormány. Itt volt Kossuth Lajos, Perczél Mór, Aulich, Dessewffy, Visóczky, Horváth Mihály és mások is. „ ... Július 11—12-én felszedik a vasúti síneket s július 27-én Cegléden halálos csend van. Itt már befejeződött a szabadságharc.. ."

102 Nem így történt. A küzdelem a főhadszíntereken ugyan hamarosan befejeződött, de a harc még nem ért véget. Buda és Pest elhagyása után Kossuth és családja, valamint az őket kísérő személyzet vasúton érkezett Ceglédre és a Pesti út 6. sz. alatt rendezték be szállásukat. Ez a hivatal volt egy hétig a magyar kormány székhelye, számos rendelet meghozatalának és a haditanácsnak színhelye.

103 Az országos ügyek intézése mellett a helybeliek hétköznapi problémáira is szakított időt Kossuth. „Látván a szorongatott helyzetet itt fordult meg agyában, hogy magára vállalja a fővezérséget is ... Kossuth állandóan tárgyal, futárokat fogad és Horváth miniszterrel, valamint a jelenlevő tábornokokkal haditanácsot tart..." — írta a szemtanú.

104 A szomszédos házban ebben az időben szervezte Balázsházi őrnagy a honvédsereg 94. zászlóalját, Kossuth pedig a városban állomásozó mintegy tízezer fős, Perczél vezette sereghez orvosokat, puskaműveseket és muníciót kért.

105 A cári hadsereg betörése után egyértelmű volt a helyzet: a honvédsereg csak úgy érhet el sikereket, ha minden erejét összpontosítja. Komárom védelmének megerősítése — amely a császáriak előnyomulásár hátráltatta — egyben a Duna—Tisza közötti erők megerősítését is segítette. Görget serege július közepén Vácnál találkozott a cári erők előhadaival, Haynau bevonult Pestre; Szeged védelmét ekkor Perczelnek Cegléd és Abony között álló hadteste és a Felvidékről visszavonult IX. hadtest egy része fedezte — ideig-óráig.

106 Ezt előzte meg Kossuth július 9-én — Ceglédről utolsónak írt levele —, amelynek címzettje Perczél Mór volt. „Szálai László Alezredes urat, ki e vidéken született, itt lakik, s a Tiszán inneni népet esméri, ezen a részen alakítandó guerilla csapatok rendezésével vélném megbízandónak, — miért is nevezett alezredest Tábornok úr rendelkezése alá helyezem és őt kellő utasítással elláttatni kérem.. "

m (Kiem. M. B.) Az ellenség közeledésére Kossuthék Szolnokra, majd a Tisza partján Szegedre utaztak.

108 208