Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)
borított, buckás, kiemelkedettebb térszínek (Kistelek 2794 h 1037 D-öl) alkották. Viszonylag kiterjedt volt a mélyebb fekvésű, jó minőségű legelő (Nagyér, Tófo laposa, Kappan halmi lapos, Nyársapáti lapos, Kőrös úti lapos, Zöld halmi lapos, Értem laposság, Zsombékos lapos, Jégverem laposa, Csíkos-tó laposa stb.), melyet — 15 561 hold 121 /iioo D-öl — állandóan legeltethettek. 185 A legelő a majorsági birtok és jobbágytelki viszonyok kialakítását követően is közös használatban maradt. Az 1836. évi VII. te. 3. paragrafusa értelmében lehetségessé vált a legelő elkülönítése, s felosztása. A nevezett törvény 22 holdban állapította meg az 1 egész jobbágytelek után esedékes legelőterület felső nagyságát, s 8 zsellért jogosított egy telki illetmény birtoklására. Az 1836-os törvény ismeretében a ceglédi jobbágyság is lépéseket tett a legelő felosztása ügyében, azonban az 1847. évi tárgyalások nem vezettek még eredményre. Az uradalom igényt tartott a legelő Уз részére, amit a mezőváros nem fogadhatott el. A Helytartótanácshoz küldött fellebbezésében a magisztrátus megállapította, hogy nem lehet alapul venni az 1820. évi földkönyv legelőmennyiségét (23 414 h 265 D-öl), mert azóta újabb és újabb foglalások történtek belőle (szőlőtelepítések, házhelyek osztása, a vasútvonal kiszakítása a legelőből stb.), amelyek területe összesen 1011 hold 767 D-öl. A magisztrátus kérte 1400 hold terület biztosítását is közcélok kielégítésére (temető, vályog-, téglavető helyek stb.). Ugyanakkor azt is kérték, ne vegyék tekintetbe a peres Csemő 2400 hold területét sem. Mindezek számításba vétele után a törvényes maximumot (24 hold 1100 D-ölével számítva = 22 kh) kérték kiosztani 1—1 jobbágytelek után. A szabadságharc bukása után, az 1853-as úrbéri pátenst követően, 1856. augusztus 12-én kötötték meg a legelőfelosztási egyezséget: a 637 7 /s jobbágytelek arányában 15309 /noo D-öles hold legelőt hasítottak ki a volt jobbágyok részére. A kontraktus figyelembe vette az időköziben tett foglalásokat, s a szükségszerű legelőcsökkenést is. A közös legelő területe 23 414 hold 265 D-ölről 22 402 hold 598 D-ölre csökkent, amelynek kb. 2 / 3 része (15 309 hold) lett a volt jobbágyságé, s a kb. Уз rész pedig (7093 h 598 D-öl) maradt a vallásalapítványi uradalomnak. 186 TELEPÜLÉSRENDSZER Cegléd mezőváros funkcionálisan megosztott szerkezetű településrendszer volt a XVIII—XIX. században. Az alföldi mezővárosok többsége jellegzetességeként, Cegléd belsősége is funkcionálisan két részre tagolódott: a házak és az aklok csoportjára, mint azt bizonyítja az 1750-ben készített térkép (1—2. térkép). A lakóházak kerítetlenül, rendszer nélkül, halmazosan álltak a templom körül egy csoportban, amelyet az aklok övezete vett körbe. A városközpontban álló házak számának gyarapodását jól nyomon követhetjük a vizsgált időszakban: 187 1736 1740 1751 1771 1782 1803 1809 1828 396 390 550У 2 1121 1145 1294 2001 2364