Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

mérte fel, mert ő — mint korábban hivatalosan működő földmérő, s akkor pedig a ceglédi tiszttartó —, jól ismerte a ceglédi határt.

165 A magisztrátus és az uradalom emberei 1786. szeptember 7-én állapították meg a föld újramérésének rendjét. Eszerint, „Az Fertályosokk, a' kik külömben is Város alá szoktak hordozkodni, a' nyomáson adódjék ki az Urbarialis Föld három Calcaturában, Kaszálójok pedig Szőke Halomban, ha ez elegendő nem lészen, Varjas, és Czigány Szék nevezetű Rétekben competentiájok osztódjon." Ekkor a várostól igen messze, az irsai határ mellett fekvő Berczel-hegyi szántóföldeket (Varjú-, Máté-völgy) is három calcaturára felosztani elrendelték: ,,A' Berezeli nehezen birható, vizetlen düllők külömbözés nélkül (: ki vévén a' fertályosokat :) minden Gazdák között három calcaturában proportionate fel osztassanak." Egy egésztelkes jobbágy 1100 O-ölével számított 75 hold szántóföldet kapott, amelyet — rét hiányában — megtoldottak 18 hold földdel, s így összesen 93 holdat birtokolhatott. A földes gazdák földilletőségeinek kiosztása szempontjaiként meghatározták, hogy „minden Gazdának Competentiaja két düllóben a' mennyire lehet mostani calcaturák szerént egy darabban adattassák ki: A' Kaszalló pediglen ugyan azon két düllőben Tanya helyivel Berényi úton alól egészlen, ezen feliül pediglen fele benne foglaltassék... A' hol hibás a' föld az mindjárt azon Tanya környékén elegendőképpen Esküdt Emberekk jelenlétében fog bonificaltatni... A' Két düllők közt Kaszálónak, és Kert széilenk ha lehet, közepe alkalmaztatni fog oly módon, hogy a Kertnek széle, és Kaszálónak része, ki fog jeleltetni, és szántó földből azonnal sequestraltatni... Az essendő Károkk el távoztatására ugy ejtetnek öszve az düllők, hogy mikor a' felső Résznek leg alsó dülleje Ugar, tehát az alsó szomszédoknak leg felső Dülleje hasonlóan légyen ugar, és így a' többi düllők alkalmasztassanak... Az egész felosztás Házaknak numerussá szerént tétetni fog oly móddal: hogy sorsot városnak felső részéről és alsó részéről húzni fognak, melly határnak részén az osztály kezdődjön, ki vévén a' fertályosokat... A' szükséges utak ki mérése constitutivumon kívül hagyattatik." A határmérés költségeit az uradalom viselte, a ceglédi jobbágyok pedig biztosították a szükséges napszámosmunkát és fuvart, valamint a földmérők elszállásolását és ellátását.

166 A fölmérés során 16 szakaszra osztották fel a ceglédi határ felső, szántóföldi művelésre legalkalmasabb részét, s a dűlőkben mérték ki a jobbágyok földjeit egy tagban. Ez a határrend jellemezte Ceglédet a XIX. század első felében (3. térkép). A szakaszok vagy dűlők ezek voltak (vö. 3. térkép; 145. old.): 1. szakasz — Belsőség (fundusok) 2. szakasz — Kecskés halom 3. szakasz — Dura halom 4. szakasz — Madarász halom 5. szakasz — Nagy-szék 6. szakasz — Birintsek halma 7. szakasz — Cigány szék 8. szakasz — Bécsi-hát 9. szakasz — Kátai út 10. szakasz — Kajnár 11. szakasz — Máté völgye 12. szakasz — Varjú völgye 168