Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

kerülnek. Tehát e törvények értelmében megszűnt a ceglédi jobbágyság és zsellérség dézsma-, robot- s egyéb úrbérváltság fizetésének kötelezettsége. A törvények viszont külön rendelkeztek az úrbéri illetőségű telekszervezeti földekről, a szorgalmi földekről, amelyek a földesúr saját, elidegeníthetetlen tulajdonai voltak. A 10—17. §-ok döntöttek az erdők és szőlők, mint szorgalmi földek örökváltsága dolgában.

127 Az 1853. évi úrbéri pátens következményeként 1855. május 7-én kerülhetett sor a ceglédi szőlők, kenderföldek és erdők örökváltsági szerződésének megkötésére. A szőlőváltság alapjául az 1852. évi dézsmaárenda összegét vették figyelembe, 6199 Ft 3 xr-t. Ezt az esztendei váltságdíjat 5%-os kamattal tőkésítették, s így számították ki a 123 981 pengőforint örökváltsági díjat. A homoki újerdő váltságánál az 1823-ban kötött szerződést vették alapul, a holdankénti 10 xr-os taksát, 83 Ft 18 xr összeget, a kenderföldek esetében pedig a darabonkénti 20 xr-t, 225 Ft 20 xr évi jövedelemmel. Mindkét földterület esztendei váltsági összegét szintén 5%-kal tőkésítették, s állapították meg az erdők és kenderföldek örökváltságát 6172 Ft-ban.

128 Nemesek A nemesség nem volt jelentős potenciális (társad.-gazd.) tényező a XVII. században, s a XVIII. század elején nem is játszhatott olyan progresszív szerepet, mint a szomszédos Nagykőrös mezővárosban.

129 Cegléden egészen más irányba fordult a fejlődés menete a törökök kiűzését követően. A Clarissa apácarend birtokjcgához, földesúri jussához nem férhetett kétség, és szükségszerűen, a kiszolgáltatott helyzetben levő mezővárosi communitas önrendelkezése fokozatosan csorbult. Ilyen viszonyok között, a kisnemesség már eleve nem juthatott hatalmi pozícióhoz, s egyáltalán, nem is lettek volna alkalmasak a mezővárosi autonómia niegvédelmezésére. A nemesi jogállás kérdése csupán a XVIII. század végén vált fontossá a ceglédi kisnemeseknek (amikor a vallásalapítványi uradalom közvetlenül gyakorolni kezdte a földesúri joghatóságot), száz esztendővel később, mint Nagykőrösön történt. Ekkor is azonban csak az egyéni nemesi érdek érvényre juttatása számított, egyáltalán nem az, hogy a város érdekeit is előmozdítsák. Legrégibb múltra Cegléden a Kapu és Szoboszlai famíliák tekintenek viszsza. Ök már a XVIII. század első felében is a legtekintélyesebb gazdák közé tartoztak. Példaként mutatjuk be Kapu Márton vagyoni helyzetét:

130 1720 1723 1736 1748 1751 1761 ökör Tehén Ló Harmadfű jószág Másodfű jószág Juh Hízó ökör Méneses ló — — — 3 5 8 Méh — _____ Szőlő (kapa) — 2 1 18 (akó) 6 6 6 12 12 12 5 6 14 25 51 13 1 2 3 2 4 4 6 2 5 4 30 6 28 — 10 6 2 5 4 30 90 150 150 158 — 50 — — — 159