Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

Esztendő Hadi és házi adó Kiadások és bevételek összege ft xr ft xr rt xr 1802 13 467 46 1/8 24 616 26 6020 26 1804 12 888 50 19 013 30 6058 11 1805 12 450 26 4/8 18 385 26 4/8 5230 — 1806 12 514 56 20 142 56 7066 20 1807 12 514 56 23 745 20 6272 34 1808 14 200 — 21246 50 6202 — 1809 13 681 45 7/8 25 144 — 1663 — 1810 14 882 18 39 893 8 5396 52 1813 16 907 — 30 541 9 2403 4 1820 29 725 28 36 992 9 4/8 7885 46 2/4 A vármegye évente meghatározott összegű hadi- és házi adót követelt meg a várostól. A dikális összeírás alapján, a „Városnak conscribált Objektumából" állapította meg a vármegye a rovások számát, amit a városra kivetettek.

88 A tanács számításba véve az összes bevételt és kiadást, a különbözetet adóként vetette ki a lakosokra, mégpedig úgy, hogy a vármegye által megszabott dikaszámmal arányosítva határozták meg 1—1 rovás összegét, s annak megfelelően az egyes lakosokra meghatározott dikaszámot fizették meg (a vagyon alapján). Pl. az 1807. február 7-én készített számadás szerint a kiadások összege 23 745 Ft 20 xr volt (benne a hadi- és házi adó összegével), s a bevételi tervezet pedig 6272 Ft 34 xr-al számolt. A különbözet, 17 472 Ft 46 xr volt az effektív adóösszeg, amelyet a vármegye által meghatározott 3698 dikaszámmal arányosítottak, s állapították meg 4 Ft 50 xr-ban egy-egy dika értékét.

89 A XIX. század első felében így alakultak az adózási viszonyok Cegléden r

90 Esztendő Kiadás ft xr Bevétel ft xr Kivetés ft xr Rovás Dica ft den 1803 25615 50 6020 26 18596 26 4100 1 60 1804 19013 30 6058 11 12955 11 3694 1/2 3 60 1805 18385 26 4/8 5230 — 13155 26 2/4 3654 1/6 3 60 1806 20142 56 7066 20 13076 36 3782 5/12 3 60 1807 28745 20 6272 34 17472 — 3698 4 50xr 1808 21246 50 6202 — 18344 — 3772 5 — 1809 25144 — 1663 — 23481 — 3671 6 40xr 1810 39893 8 5396 52 34496 — 3286 10 — 1820 36992 9 4/8 7885 46 2/4 29107 23 3574 8 28xr 1813 30541 9 2403 — 28188 9 3574 7 48xr Tehát a városi bevétel és kiadás, illetve a lakosság létszáma és vagyona alapján megállapított dikaszám esztendőről esztendőre ingadozott, s változott 1 dika értéke is. Hogy bizonytalan volt a bevétel, nemcsak a városi számvevő gondosságán múlott, az időjárásból eredő terméskiesés, rendkívüli, váratlan események is befolyásolták a végeredményt. Pl. az 1808. évi adókivetéskor a tervezett bevétel 6202 forint volt, de mivel az előző évi költségvetés nem valósult meg (fogház, pince és nótáriusház építésére kivetett 3000 Ft nem jött be, s más sürgős kiadás is akadt), az elmaradt jövedelemmel növelték a tervezett bevételt, s így 15 044 Ft 50 xr helyett 18 344 forintot vetettek ki a ceglédiekre. A dikaszám ugyanakkor nem változott, s így 50 dénárral növekedett 1 rovás értéke.

91 1809-re tovább romlott a pénzügyi helyzet, amelyre ezt a magyarázatot adta a tanács: a tervbe vett 7312 Ft bevétel nem valósítható meg, 150