Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)
töltését követően, már 1768. december 1-én készített dikális összeírásban megmutatkozott a rendezési törekvés. Az ingó vagyon mellett feltüntették a telkes jobbágyokat, a sessiók mennyiségét, valamint az általuk birtokolt 29 639 véka nagyságú szántóföldet. A Clarissa apácarend új urbáriumát 1769. november 9-én adta ki, amelyet módosítva — a telki állományt illetően — megerősítettek 1773. március 22-én, s 1780. március 20-án is. Ezek alapján ilyenek voltak a jobbágytelekszervezeti viszonyok Cegléd mezővárosában: 78 •ff,* U L Wmr Zsellér o QC ,c.;« Fundus Szántó Kaszáló Év Jobbagy há2ag házaüan Sessio • m yéka toszézô 29639 126 5/16 10224 5362 1768 439 462 565 1/4 1769 596 263 404 1/2 1770 541 171 252 463 1/48 1773 663 350 106 375 3/8 1780 698 503 84 372 7/8 — 27179 22/32 4432 1/2 — 27510 8/32 6589 12/32 Az 1768. évi állapot még a rendezés előtti tényleges viszonyokat tükrözi. Az 1769-es urbárium már egységes szempontok szerint határozza meg a jobbágy telki állományt: Mária Terézia úrbérrendelete alapján 2 pozsonyi mérőben határozták meg a fundus területét, amelyhez — a földminőség figyelembevételével — kimérték a meghatározott nagyságú telki földeket. A ceglédi szántóföldet első, a kaszálót pedig harmadik osztályba sorolták, s ennek megfelelően 1769-ben 1 egész jobbágytelek (sessio) 1 hold fundust, 24 hold szántót és 12 hold kaszálóföldet tartalmazott. Ha az 1769-es adatokat összevetjük az előző és utána következő évekével, megállapítható, hogy az urbárium eszmei jobbágytelket bizonyít Cegléd mezővárosban, amely nem fedte a valóságos birtokviszonyokat. Az 1768. évi úrbérrendezés hiányosságait a magisztrátus 1770. október 22-én írott panaszlevelében tárta fel: „... minekutánna Várossunk a' Tettes N. Vármegye által Classificáltatott volna, nem tekintvén Méltóságos Földes Uraságunk Tisztelendő Szent Klára szerzetin lévő Apácza szüzek eő Nagyságok Tisztyei sok kéréseinket is, és a' szerént nem várván Felséges Apostoli Koronás Királyné kegyelmes Asszonyunk az Urbarialis sessiok Cons-, titutivuma iránt esett, és le küldetett kegyes Resolutioját, Várossunk határát magok Ideájok, 's el gondolt akarattyok szerént még 1768^ esztendőbéli Szent Iván havában meg osztották ugyan Lakossaink közt, de nagy hibányossággal, úgy hogy minden sessio, vagy is Ház hely eő Felsége rendeléséhez képest 5V2 vagy több hold földdel hibázzott, és kevesebbre mérettetett ki.. ," 79 Az 1772. április 13-án készített feljegyzés rávilágít az uradalmi emberek visszaéléseire is: „Tagadhatatlan ugyan, hogy a' Földes Uraság azoknak a' MVárossiaknak annál a' mit egy sessiora vagy ház helyre kelletik adni, tizenkét Posonyi Mérő alá való földel többet igért, mint a' classificatio s?erént nékik esnék; mivel mindazáltal az méltó reflexió v. tekintetre való dolog adja nv gát elő, hogy bizonyítván az 1749 dik esztendőbéli Kegyes Királyi Rendelés mellett Uri széken kidolgoztatott, és Vármegye ítélő széke ki is meg visgáltatott Urbárium... egy egész helyes Jobbágynak a' szántó földekből 150. Posonyi Kila alá való föld, a' kaszálóból pedig annyi jutott, rendeltetett, hogy nevezetes szárazság idején is No 12 hat ökrü szekér szénája meg teremjen, a' szerént a' mérték 's mód szerént pedig minden egész helyes Jobbágynak № 66 kila hibája lenne 's fogyatkozása, és ebben a' részben ezen Mező Városiak állapottya annyival nehezíttetnék, v. nehezebbé tétetnek, a' Helység lakossai a' sessionalis földeket igen 14fi
