Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

bereit". Pl. az 1824/25-ös esztendőre két kocsist, egy vízhordó kocsist (benfeld), az „alsó vizi malom molnárját", a „város pitli vizi malmának molnárját", s a város gazdaasszonyát (ezt az állást 1821-ben szüntették meg).

45 A külső tanács A hivatali ügyintézés differenciálódása és növekedése szükségessé tette a külső tanács megszervezését Cegléden is. A „hatvanas külső tanács" felállítására 1782-ben került sor.

46 Harminc katolikus és harminc református gazdát választottak meg 1785. október 31-én.

47 A külső tanács ekkor még nem fejtett ki érdemleges munkát, mit bizonyít az is, hogy 1819. február 21-én tartott tanácsülésen újból elrendelték a megszervezését, s meghatározták a teendőit is: „Városunkban gyakorta olly állapotok fordulnak elöl, hogy a' Környülállások a' köz Népnek is vélleményét szükségessé teszik, de mivel a' Helynek szűk volta tellyességgel nem engedi, az az hogy az egész Városi Lakosok mindnyájan be gyűlhessenek: arra való nézve ez úttal az itt egybe gyűlt Köz Lakosoknak meg eggyezésével az határoztatott, hogy valamint más népes és ezenn Rendet tartó nagyobb Városokban úgy Városunknak ertelmessebb és a' többi Lakosok előtt erköltsi magok viseletekre nézve is tekintetet érdemlő Gazdái és Lakossai közzül ollyan Hatvan Személyek választassanak, kik a' Bíró választáson Portio ki-vetésen, és az egész Városi Köz Népnek mintegy képviselői legyenek..." Az öt tizedből összesen hatvan (30 református és 30 katolikus) tanácsost vagy népképviselőt választottak meg, akiket ez alkalommal fel is eskettek.

48 A külső tanács irányítását a második bíróra bízták. A hatvanas tanácsból 1840-től választottak meg évről évre egy népszószólót a belső tanácstagok jelenlétében, aki a második bírót segítette munkájával. A külső tanács jegyzőjének a belső tanács harmadik nótáriusát, a kancellistát nevezték ki.

49 CEGLÉD MEZŐVÁROS TANÁCSÁNAK JOGKÖRE ÉS MŰKÖDÉSE A XVIII—XIX. SZÁZADBAN Míg a szabad mezővárosi közösségek a vármegye által jóváhagyott és törvényerőre emelt statútumok révén irányították sorsukat — pl. Nagykőrösön az 1747. és az 1817. évi szabályrendelet-gyűjtemény, amelyeket a magisztrátus alkotott és a vármegyével jóvá is hagyattak

50 —, addig Cegléd tanácsának működését az uradalmi kerületi igazgatóság határozta meg a XVIII. század nyolcvanas éveitől, s a jogorvoslás nem a főbíró és tanácsa feladata volt, hanem az Űriszéké. A magisztrátus munkáját meghatározó, illetve előíró rendeleteket a kerületi igazgatóság bocsátotta ki. Ilyen előírás ismeretes 1836-ból, amelyet Steinbach Károly, a kerületi uradalmi prefektus készített, s december 28-án vezették be a város protokollumkönyvébe, amelyeket „az Űrbéri Törvények értelmében, és a' Mgos Földes Uraság felügyelési jussánál fogva be hozni kívánt jobb rendnek tekintetéből a' Város Bírái és Jegyzői szorosan megtartani köteleztetnek. A rendeleteket 18 pontban foglalták össze: iször Az újjonnan választott bírónak felesküttetése azonnal a' választás alkalmával történjen meg a' belső és külső Tanáts jelenlétében. 2°

r Hetenként kétszer úgy mint szerdán és szombaton Tanáts Gyűlés tartasson; ha pedig azon napokon való tartását valamely Ünnep, vagy köz ügyet illető foglala137