Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)

Az 1534/36-os években ritka rossz termésről tudnak az egykorú leírások. Néhány év múltával, 1540 őszén a ceglédiek újra a Pest—Solt úton felvonuló török seregről hallhattak. Közben, 1541. január 3-án, Bécsújhelyen I. Ferdinánd király a Dobraviczky János érdemeire való hivatkozással, fiainak és rokonainak adományozza; Szele, Félegyház, Györgye birtokot és még hat pusztát. Ez az adomány nyilvánvalóvá teszi, hogy Dobravitzky család Ferdinánd-párti volt.

51 A Pozsonyban letelepedett klarissza apácákkal együtt, tehát Cegléd és környéke földbirtokosai közül néhányan szorosan I. Ferdinánd király híveihez csoportosultak. Ezeknek fő céljuk a Szapolyai János király általi adományok vissza-, illetve megszerzése volt. Amikor 1541. aug. 29^én a budai várat a törökök megszállták és Török Bálintot a következő napokban elfogva magukkal hurcolták, Ceglédre is új földbirtokosok emeltek igényt. Az apácák tiltakozásának mikor lett eredménye és pontosan mikor tudták visszaállítani földesúri joghatóságukat, arra nézve pontos adattal nem rendelkezünk. A klarisszák első ismert tiszttartója ismét csupán valamivel 1559 előtt térhetett vissza Ceglédre. A törökök a budai vár birtokában már a következő évben, 1542 januárjában elterjedt hírek szerint, Pest környékén a falvakat adóztatták és hosszas berendezkedésre valló intézkedéseket tettek. A környező településektől még rendszertelenül pénz- és élelmiszeradókat szedtek, valamint Pestre és Budára mohamedán új telepeseket hoztak. Azonban saját közigazgatásuk végérvényes kiépítését csupán Szulejmán szultán 1543. évi hadjárata nyomában kezdték meg. A török uralom kezdetén a gazdasági élet megindulásáról az első adatok 1544ből maradtak fent, s ekkor már a dunai rév- és vámhelyek török kezelésben működtek. Cegléd és az egész Pest megye első török adóösszeírására 1544— 45-ös években került sor. Mindenesetre 1545-ből származik az első adat a budai török tartomány (vilayet) első szandzsákjai (a. m. török megye) felsorolásáról, amelyeket a budai török kincstárban ekkor működő Halil bég, defterdár készített el. Ezért az első török adóösszeírásokat Halil bég defteréinek is szokták nevezni. Az első török adóösszeírások között szerepel a budai szandzsák pesti náhijéjében (a. m. török járás) Cegléd is, legkorábban 1546/47-ből.

52 A török adóztatás kezdeti gyors kiterjesztése ellen I. Ferdinánd király 1548-ban Eger várát királyi kezelésbe veszi és igazgatásával Dobó Istvánt bízta meg. Ugyanakkor korábban Heves, Nógrád, Solt és Külső-Szolnok megyék által korábban beszedett királyi hadiadók behajtásával is felruházta. Az 1548 utáni időszakban a királyi udvari kamara közvetítésével a váci püspökök a török hódoltságba került egyházmegyéjük egyházi tizedeinek beszedését, bérletként szintén az egri várnak adták át. Ilyen körülmények között írta Dobó István 1548. okt. 23-án Egerből I. Ferdinánd királynak: „...hogy a budai pasa panaszkodik reánk, hogy a fegyverszünetet nem tartjuk meg, hanem Baján cenzust hajtottunk be.. .'\

53 Az egri vár tehát már 1548 őszétől saját javadalmára különböző adókat hajtott be az egészen Bajáig terjedő területről, s így valószínű, adóztató tevékenységét Cegléden is ugyanekkor kezdhette el. így készülhetett 1550-ben a Szent György-napi 55 dénáros királyi dika (subsidium) behajtásáról fennmaradt jegyzék is, amelyben ismét feltűnik Bene Ambrus ceglédi bíró neve, aki az egri vár offieiálisának 117 porta után 64 Frt 35 dénár adót fizetett ki. Ekkortól kezdve ezt évenként fizethették, mivel 1552-ben a 75 dénáros királyi dikaadóra Cegléd 140 porta utáni, s az 1553. évi Szent Lőrincnapi (júl. 25.) behajtáskor pedig szintén 140 porta utáni befizetését jegyezték fel. A következő, 1554. évi július 1-től december végéig, Cegléd adófizetéseiről Bornemissza Gergely egri provizor és Pelyny Gábor számadó regesztruma ma-