Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

A város megismerésének története (Ikvai Nándor)

I. TERMÉSZETI, FÖLDRAJZI VISZONYOK 1. A VAROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETI FÖLDRAJZI VÄZLATA 1. TERMÉSZETI FÖLDRAJZI HELYZET, DOMBORZATI VISZONYOK Cegléd hazánk középső részén, a Duna—Tisza köze északi, a Gödöllő-dombsággal határos peremén helyezkedik el. A város 244,99 km

2-es területe (ezzel a 13. helyet foglalja el városaink között) két természeti földrajzi kistájra: a Gerje-Perje-síkra és a kiskunsági homokvidék északi részére, a Pilis—Alpárihomokhátra terjed ki. Közigazgatási területe elég szabályos alakú: ha körré alakítanánk (sugara : 8,83 km, középpontja a vasútállomástól 2 km-re északra lenne), akkor ez területének több mint 9

/io-ét lefedné. Legnagyobb és legkisebb átmérője 21,7, illetve 15,2 km. Észak—déli irányú kiterjedése az északi szélesség 47° T és 47° 17' között mintegy 10,5', míg nyugat—kelet irányban a keleti hosszúság 19° 40' és 19° 57' között 17'. A városközpont földrajzi szélessége hozzávetőlegesen 47° 10', s ennek megfelelően a Nap delelési magassága az év folyamán 19° 23' és 66° 17' között változik. A területen ÉÉK—DDNy irányban halad keresztül a 100 méteres izohipsza (a belterületet keletről övezi). Annak ellenére, hogy Cegléd az Alföldön helyezkedik el, a domborzati különbségek elég jelentősek a város területén. Érdekesség, hogy mind a legmagasabb (145 m, Ceglédbenceltől ÉK-re), mind a legalacsonyabb pont (90 m alatt, Kecskés csárda közelében a vasút és országút között) a város határán található. A terület tájak közötti átmeneti jellegét jól mutatja a reliefenergia-térkép (1. ábra). A város 3

Д részén a km

2-enkénti magasságkülönbség 5 méter alatt marad, ugyanakkor a Gödöllői-dombság felé haladva értéke fokozatosan nő, és kis területen a 30 m/km

2-t is meghaladja. Legegyenletesebb a domborzat a tápiószentmártoni és az abonyi út által határolt térségben. ; • 2. A VAROS KÖRNYÉKÉNEK FÖLDTANI FEJLŐDÉSE, A FELSZÍN KIALAKULÁSA Cegléd környéke az alföldi medence ÉNy-i peremén helyezkedik el, részben már átmenetet képez az Alföld és az Észak-magyarországi-középhegység között. A felszínt zömmel negyedidőszaki képződmények fedik. Pannóniai képződményeknél idősebb rétegek sehol sem bukkannak felszínre, ilyenek is csupán Ceglédbencelen fordulnak elő néhány kisebb kibúvásban (RÓNAI A. 1967). Mivel Cegléd területe egy ÉK—DNy-i irányú nagyszerkezeti vonal mentén helyezkedik el, környékének földtani felépítése nagyon változatos és a szá-