Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)

2. CEGLÉD AZ ÁRPÁD-KORTÓL A TÖRÖK KOR VÉGÉIG • • A MEZŐVÁROSSÁ FEJLŐDÉS UTJÁN Cegléd, amely „mondhatatlan idők óta" mindig királyi birtok volt, az Árpád-ház kihalta után (1301), a Pest megyében is jelentős eseményekkel járó feudális trónviszály sodrásába került.

1 A Pest megyei birtokos nemesek 1302— 1307 között először a „Bajor" Ottó királytól, majd a „Cseh" Vencel király mellől a „Nápolyi" Károly Róbert királyhoz pártoltak át. E fordulatokban Pest megyében Rátót Domonkos különösen jelentős szerepet vitt. Az 1308. évi országgyűlésen már a Pest megye északi részén, saját befolyása alatt levő területet kialakító, Rátót Domonkos kezdeményezésére választják királlyá véglegesen Károly Róbertet. Ez idő tájt, Cegléd mivel az előző királyokat Budáról a pártoskodó nagyurak elzavarták, az új király híve, Rátót Domonkos hatalmi területéhez tartozott. Azonban Cegléd közvetlen környékén, mind Külső-Szolnok vármegye, mind pedig a Kiskunság az ellenpárti Borsa Kopasz nagyúr országrészéhez számított. Ez a helyzet Cegléden gyakori csetepatékhoz vezethetett. Végül Csák Máté — Károly Róbert királyságának legnagyobb ellenzője — éppen ezért 1311 tavaszán katonáival végigdúlatta és felégettette a Vác és a Tisza folyó közé eső területen, a „király szolgáinak" birtokait és népeit.

2 Ekkor feltehetőleg Ceglédet és környékét is feldúlták. Mindenesetre ezt Cegléd környékén a XIV. századból származó leírások alapján ismert feltűnően sok romba dőlt egyház és elnéptelenedett faluhely is bizonyítani látszik. A tatárjárástól a leírásokig eltelt évszázad alatt bizonyára már egyszer újjáépülhettek. Cegléd északi határrészén öt romos kőtemplom; Sőreg, Szentdemeter, Cseke, Székegyház és Hegyesegyház neve szerepel. Ugyanakkor a keleti szomszédságban hét, részben romos, kőegyház neve ismert; Szentlászlóhalma, Kőegyház, Töröttegyház, Besenyőegyház, Derékegyház és Nyársapáti.

3 Károly Róbert király, 1312-ben a rozgonyi csatában a viszálykodó еБепpárti nagyurak ellen aratott győzelme után, már zavartalanul uralhatta országát és ceglédi birtokát is. Ceglédet az ország más részeivel három nagy út (via magna) kötötte össze. A három nagy út neve és iránya az 1368. évi határjárásban szerepel először ; a budai, a tiszai és a bényei megjelöléssel.

4 Az utóbbi, a bényei nagy út, Bényéig, illetve Gombáig csaknem párhuzamosan haladt a budai nagy úttal, azonban Bényénéi hirtelen északi irányba Túra, valamint Hatvan felé fordult el.

5 Hogy miért tett ilyen jelentős kitérőt, arra Cegléd földrajzi viszonyai adhatnak csak magyarázatot. Az, 1368—1476 között íródott oklevelek több olyan víznevet sorolnak fel, amelyek Cegléd határában állandó és, időszakos vízfolyások környezetalakító jelentőségéről számolnak be. így 1368ból a „Gerjefő" tavat ismerjük meg. Nevében a Gerje víz első írott említését •' ' ' 1*.