Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 1. Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban (Benkő Zsuzsanna)

34 „... possessionem sive villám nostram regálém Cegleed vocatam in comitatu Pestiensi exitentem ..." 35 1358. I. 10., Buda. I. Lajos Ceglédet anyjának, Erzsébet királynénak adományozza. „... bizonyos királyi birtokunkat, azaz falunkat, amelyet Cegleed-nek. neveznek, s amely Pest megyében vagyon, s amely valamikor a békétlen (zavaros) időkben hatalmaskodások folytán a főnemesek által elfoglaltatott, de amely az emberi emlékezetet messze meghaladón tudvalévőn a király fennhatósága alatt volt, s amelyet szolgálatait jutalmazandó a Krisztusban tisztelendő atyának, Pál úrnak, а jogtudósnak, a Gurk-i püspöknek mindörökre szánva adományoztunk, s ame­lyet Pál püspök úr országunkból Gurk-i püspökségébe távozván, Wlvengi Miklós comesnek elzálogosított, visszaváltását minden jogon ezer forint fejében reánk hagyván, ezt teljesítvén, ez említett birtok tekintetében, ezt édesanyánknak ... adományozzuk." VII. AKO Bp. 1920, 5—6. A fordítás Nagy Árpád munkája. 36 Györffy Gy. 1959. — Kristó Gy. 1974, 20—40. — Györffy Gy. 1977, 191—232. 37 Szilágyi L. ford. 1964, 3, a „szállás" értelmezése: uo. 17, a „falu" értelmezése sem a mai fogalmainkkal azonos, hanem „helyét változtatja a határhasználat köve­telményeinek megfelelően" (uitt G. Bolla Ilona). 38 Pálóczi Horváth A. 1973, 247—248. 39 Bártfai Szabó L. 1938, 95., 437. oki. 40 Ol. Dl. 6973. Bártfai Szabó L. 1938, 95—96. 437. oki. 41 Sajnos a még ilyen szórványosan előkerült leletek egy része is elveszett a világ­háború során. 42 Kossuth Művelődési Központ, Cegléd, Kossuth tér 5/a. 43 Höllrigl J. 1930, 142. Az edény elveszett. 44 Ikvai N. 1963. 45 Ikvai N 1972 46 Ikvai N. 1972, 139, CKM ltsz. 67.6.1—3. 47 Ikvai N. 1972. 135, 138. 48 Az edény Opauszki Lászlóhoz, a helyi lap akkori szerkesztőjéhez került. 49 Leltározatlan a CKM-ban. 50 Kolofont J. szerk. 1931, 166. Mint a 33. jegyzetben utaltunk rá, az azonosítást nem tarthatjuk biztosnak. 51 Kolofont J. (szerk.) 1931, 166. 52 Éri I. 1959. 53 Kolofont J. (szerk.) 1931, 168. A török hódoltság megszűnése után a Clarissa apá­cák igyekeztek régi birtokaik feletti uralmukat visszaszerezni, Ceglédet is birto­kukba vették III. Károly 1714-es oklevele alapján. A pusztítások utáni telepítés során elsősorban katolikus jobbágyokat telepítettek be a városba, így vált a ka­tolikusok részére szükségessé a régi templom visszavétele. 1752-ben az apácák kérésére (akik a Carolina Resolutio alapján igényt jelentettek be a templomra) a helytartótanács vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat során megtalálták a régi ol­tár maradványait, felismerték a Szent Anna-kápolnát is. így a templom ismét a katolikusoké lett. 54 Elbontása Ceglédet értékes emléktől fosztotta meg, annál is inkább, mivel a gó­tikus templom a források szerint jó állapotban volt. 1816-ban a Helytartótanács nem akarta engedélyezni a régi templom lebontását, s új templom építését, csak a réginek kereszthajóval való kibővítéséhez járult hozzá. Csak néhány évvel ké­sőbb engedélyezték a ma is álló templom felépítését. 55 Ezek szerint a bontás alkalmával faragott kövek, márványlapok, sarokvasalások, megolvadt harangtöredékek, aranyozott kereszt kerültek napvilágra, melyek ta­lán a templom egy régebbi pusztulását tanúsítják. Ugyancsak a bontás alkalmával egy gerendába vésve 1417-es évszámot találtak, amely összefügghet a már emlí­tett bővítéssel. 56 Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya, XII. 602. A ceglédi vallásalapítványi uradalom tiszttartójának iratai. Tervrajzok. 57 N. Benkő Zs. 1981. Ásatási dokumentáció. 58 Mint a rajzból is látható, a mai katolikus templomtól nyugatra levő területen várhatók a leletek. Néhány éve szedték fel itt a Csemőbe vezető kisvasút sínéit, így ennek nyomvonalán lehetséges lenne kutatóárkok húzása. 59 Feltárásra, leletmentésre nem volt lehetőség, munkánk az aknák falainak meg­nyesésére, az ott megfigyelhető jelenségek rögzítésére kellett, hogy szorítkozzon. Dinnyés I.—Benkő Zs. 1979.

Next

/
Oldalképek
Tartalom