Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
III. A város a középkorban és az újkor elején - 1. Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban (Benkő Zsuzsanna)
Il is vet némi fényt. Ceglédet Pál gurki püspök 1200 forintért adta zálogba. Ez elég nagy összeg ahhoz, hogy Ceglédet az átlagos falvaknál nagyobb, kiemelkedőbb helységnek tartsuk. Ugyancsak Cegléd XIV. századi jelentőségére utal a ceglédi polgároknak és telepeseknek (at iidem cives et hospites de dicta Ceegled) 1364-ben adott vámmentesség. 40 Erre a kedvezményre csak jelentős kereskedelmet folytató helységnek lehetett szüksége. Ez utóbbi adatok természetesen nem vetíthetők vissza egyértelműen az Árpád-korba, de valószínűsítik Cegléd Árpád-kori — legalábbis tatárjárás utáni — jelentőségét. • CEGLÉD BELTERÜLETE Cegléd Árpád-kori (főként kora Árpád-kori) belterületének rekonstrukciója mai ismereteink szerint szinte lehetetlen. A város területén középkori műemlék nem maradt fenn, Árpád-kori régészeti leletek is csak véletlenszerűen, épületalapozások, csatornaásások alkalmával kerültek elő. 41 Ennek ellenére feltehető, hogy a település Árpád-kori magja a mai városközpont területén volt, a Körösi, Szolnoki és Pesti utak találkozásának környékén. Ezen a földrajzilag kedvező, a környező mocsaras részekből kiemelkedő magas részen kerültek elő Cegléd Árpád-kori fennállását bizonyító leleteink. A kultúrház építésekor 42 Árpád-kori fenékbélyeges edény került elő 43 (1. térkép 1.). A Beloiannisz és Damjanich utcák területén is kerültek elő középkori leletek. 1963-ban a szennyvízelvezető főcsatorna építésekor a Beloiannisz u. 2. sz. ház előtt a csatorna falában körte alakú gabonásverem metszete látszott, vele szemben a csatorna másik falában égett, szenes rétegben középkori edényt találtak (1. térkép 2.). A Beloiannisz utca Jászberényi út felé eső részén is középkori szemétgödröket vágtak át, összefüggéstelen középkori cserépanyagot és állatcsontokat találtak. A Damjanich utca 5. sz. ház előtt 80 cm mélységben középkori (Árpád-kori?) tál került elő 44 (1. térkép 3.). A Gubodi utca 5. sz. ház udvarán (1. térkép 4.) tv-relé és tartozékainak építésekor a dr. Ikvai Nándor által XVI. századinak meghatározott vaskincs mellett 45 korábbi leleteik is előkerültek. 1967-ben a tv-toronyhoz tartozó melléképület alapozásakor 3 m mélységből három fehér, vékony falú középkori bögrét találtak. 46 Ugyancsak itt 1964-ben állatcsontokat, 1965-ben pedig bizonytalan mélységből mázatlan, fehér falú, füles korsót ástak ki a munkások, 47 melyet dr. Ikvai Nándor az Árpádkorra keltez. Sajnos az edény magángyűjtőhöz került, így ma már keltezése nem igazolható. 48 A mai Aranysas cukrászda épületének alapozásakor is talált Hídvégi Lajos Árpád-kori edényperemet 49 (I. t. 1.) (1. térkép 5.). Mindezek alapján úgy véljük, kellő megalapozottsággal tételezhetjük fel, hogy az Árpádkori városmag a mai városközpont területére esett. Cegléd középkori temploma a mai katolikus templom helyén állt (1. térkép 8.). A legkorábbi templom építésére pontos adatunk nincs. Első írott forrásunk 1330-as évekből származik, ekkor Ceglédnek a pápai tized jegyzékek szerint már plébániája van. 50 Természetesen ez azt is jelenti, hogy templom vagy kápolna ekkor már fennállt. A ceglédi egyház ekkor még kicsi volt, az első, név szerint ismert plébánosnak, Miklósnak a jövedelme nem volt több 30 márkánál, s a pápai adót sem fizette. 51 Erzsébet királyné 1360 körül hozatta rendbe a Szent Anna-kápolnát. E mellé a kápolna mellé épült — szintén a XIV. században — a XVIII. század végéig fönnállt gótikus templom, melyet a Szent Ke68
