Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)
3—4 óra 5—6 óra 7—9 óra Munkabeli önállóság: közvetlen vezető megszabja mit és hogyan .. . 'közvetlen vezető csak azt szabja meg, hogy mit ... számottevő szabadsága van „maga ura" Életkor 15-19 év 20-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év 60-X év Művészettel való foglalkozás, amatőrként: nem 45% igen 55% A tendenciáik ahhoz hasonlóak, amelyeket az „érthetőség" esetében tapasztaltunk, azzal a különbséggel, hogy ott az irányzatok érvényesülését zavaró törések itt nagymértékben kiküszöbölődnek. Az adatok legnagyobb szóródást a a foglalkozási tagozódás dimenziójában mutatnak: a szélső kategóriáik közötti különbség 36%. Egymáshoz hasonló mérteikben húzzak szét a mezőnyt az apa foglalkozása, a saját iskolai végzettség és az életkor (26—25%). Az életkori táblázatban a választóvonal a 40 év alattiak és felettiek között húzódik, ami az iskolázottsággal több szinten is kapcsolatba hozható: a 40 évnél fiatalabb generációk a második világháborút követően járták ki iskoláikat, egyúttal nagyobb arányban is tettek szert magasabb iskolai végzettségre; jóllehet, a, válaszadás minőségében életkori sajátosságok is közrejátszhattak, a különbségek a hazai iskolaügy fejlődésének! hatásét is tükrözik. Ezeket követi hatásában a munka autonómiája és „szellemi összetétele" (19—15%), majd a gyerekkori lakóhely (12%), a művészettel való foglalkozás (10%), végül a nemekhez való tartozás (8%) befolyása; az utóbbi az első számottevő különbség, amit a nemek között eddig kimutathattunk. Megfigyelhető, hogy a művészettel való műkedvelő foglalkozás jóval kevesebbet nyom latban, mint a foglalkozási munkamegosztásban elfoglalt hely, a származás, az iskolai végzettség vagy a munka szocializációs hatásai, továbbá, hogy a .tényleges, foglalkozási fontosaibb, mint a végzettség — s ez a foglalkozási szocializáció nagyoibb jelentősége mellett szól; végül, az autonómia hatása nem túl sokkal marad el az iskolai végzettségétől (míg az utóbbi persze alaposan beleszól az autonómdaesélyekbe). Az ízléspreferenciák — az adott vizsgálati szituációban történő és az adott típusú művészetre vonatkozó — szóbeli megindoklásának színvonala természetesen nem azonosítható általában a ténylegesen végbemenő esztétikai feldolgo179 44% 58% 56% 31% 50% 55% 50% 58% 54% 54% 39% 32% 47%