Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

tásuik nagyobb. A fizikaiak közül az ipari-tercier szakiképzett és a szellemiek közül a szakképzett, de diploma nélküli nem vezetők azok, akik számára a látottak a legtávolabb vannak és ezt kifejezésre is juttatták. A táblázat egy részletét látszik érdemesnék még külön szemügyre venni. Nehezen belátható, hogy a nem vezető diplomások esztétikai értékítélete ténylegesen annyira eltérjen vezető beosztású kollégáiktól, amennyire ezt az adatok jelzik; magyarázhatóbb az eredmény, ha azzal számolunk, hogy a vezetők formálisabban fogták fel a válaszadási szituációt. Kiolvasható a megoszlásukból, hogy ez esetben a választóvonal nem a fizikai-szellemi, hanem inkább a fizikaiakon belül a mezőgazdasági—nem mezőgazdasági, valamint a szellemieken belül a szaképzettbszakképzetlen válaszadók között húzódik. Az adatokat kiállításonként szemlélve kitűnik, hogy a nem mezőgazdasági szakképzetlen látogatók viszonylag legkevésbé a Czóbel- és a Barcsay-kiállításokat, valamint a Képtárat értékelték kedvezően („negatív" válaszok aránya 50, 40, 25%). (A mezőgazdasági foglalkozásúakat gyakorlatilag 100%-osan egyoldalú válaszaik miatt itt nem; célszerű külön figyelembe venni.) Az ipari és tercier szakképzett munkásság — akik' az egész közönségből legnagyobb arányban nyilvánították ki nemtetszésüket — viszonylag legnegatívabban a Kerényi Múzeumról, másodsorban a Barcsay-gyűjteményről, harmadsorban a Czóbel: Múzeumról nyilatkozott (a negatív válaszok súlya 56% — az összes foglalkozási kategória és kiállítás viszonylatában ez a legmagasabb arány —, 47% és 31%). Ugyanakkor egyetlen kiállításról, Kovács Margitéról gyakorlatilag osztatlan elismeréssel szóltak. A szellemi szakképzetlen foglalkozásúak negatív véleménynek csak a Barcsay- és Czóbel kiállításokon adtak hangot (egyharmad—egyharmad arányban). A diploma nélküli szellemi szakképzett de nem diplomás nem vezetők saját átlagúknál jóval „kritikusabban" a Czóbel Múzeumot, a Képtárat és a Barcsay-gyűjteményt ítélték meg (az átlagos 9%-kal szemben az e rendezvényeket meglátogató csoportjaik 32, 24, ill. 22%-a jelzett „nem tetszett" vagy „kevésbé .tetszett" választ); viszonylag legnagyobb súllyal pozitívan a Galériáról, a Népművészetek Házáról és a Kovács Margit-gyűjteményről szóltak (100, 96, 95%). A szellemi szakképzett, de diploma nélküli vezetők főleg Czóbel, Barcsay és Kerényi műveire vonatkozóan adtak negatív választ (43, 37, 29%) ; egyöntetűen tetszést a Ferenczy és a Kovácsi Margit Múzeumokban és a Népművészetek Házában jeleztek (ezeket látogató képviselőik 100—100—100%-a). A diplomás vezetők — legalábbis válaszaik szerint — maradáktalanul a Ferenczy és Kovács Margit Múzeumokkal, ezt követően a Népművészetek Házának kiállításaival azonosultak (100—100, ill. 95%); viszonylag legkritikusabb véleményt a Czóbel Múzeumról, a Képtárról, a Barcsay-gyűjteményről és a Kerényi Múzeumról alkothattak (22, 15, 12—12%). A felsorolt összefüggések egy más olvasatban azt jelentik, hogy az összes „nem" vagy „kevésbé tetszett" válaszok közel 55%-a a szellemi szakképzett diploma nélküli nem nem-mezőgazdasági vezetőktől és szakmunkásoktól, az összes látogatók 35%-ától származott.