Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

Szellemi foglalkozásúak 4 17 3 26 2 41 1 51 igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági, forgalmi, áruforgalmi számviteli, pénzügyi, egyéb ügyviteli műszaki egészségügyi, kulturális A szóródás jóval nagyobb lenne, ha „szellemi" kategóriában a hivatalos statisztika a diplomásokat és nem diplomásokat is megkülönböztetné. A táblá­zatról így is leolvasható, hogy az aktív kereső látogatók egy százalék híján ke­reken 70°/(na az összes aktív keresők 22%-ából kerül. ki. Az eredmény össze­vág a nemzetközileg általános tapasztalattal'. Alvin Toffler az Egyesült Államok művészeti közművelődéséről írta 10— 15 'éve: „Ez az összegezés, közvetve, arra is fényt vet, kik nem tagjai a köz­művelődési közönségnek. Minden eddigi adatfelvétel azt erősíti meg, hogy az ipari és szolgáltatási munkásság, például, az egész közönség csupán elenyésző részét alkotja. A demokratizálódási folyamat előrehaladása ellenére, tény ma­rad, hogy az amerikai munkások és farmerek nagy tömege nem részese a köz­művelődés gyors ütemű kiterjedésének." 17 Ugyanakkor tény az is, hogy esetünk­ben ez a miegállapítás elsősorban a parasztságra érvényes; a munkásság mint-­egy 19—20%-os részesedése önmagában nem tekinthető elenyészőinek. Más kér­dés, milyenek az esélyek — ezek, a szakképzett munkásságét részben leszá­mítva, valóban elenyészőak —, s az, hogy a névleges látogatási statisztikák mi­nőségi szóródásukban mit takarnak'; erre a kérdőíves vizsgálat adatai alapján visszatérünk. Bár a foglalkozási szerkezet, ill. adott időpontban abban elfoglalt hely, a társadalmi struktúra csak meglehetősen durva, közelítő leképezésének tekint­hető, nyilvánvaló, hogy már csak az eddigi foglalkozási bontások bevezetése is az értelmezési horizont lényeges kiszélesítését teszi lehetővé; ha csak viszony­lag elnagyoltan is, rávilágít arra, hogy bármely közművelődési indikátor az elemzés alaposabb szintjén egyben a társadalmi szerkezet és e szerkezet válto­zásainak indikátora is. A foglalkozási megoszlások tüzetesebb vizsgálata meg­erősíti ezt. A látogatóközönség összetétele egy részletesebb felbontásban: mező-, erdőgazdasági, vízgazdálkodási foglalkozások: 1,3% mező-, erdőgazdasági, vízgazd. szakképzetlen 0,7% növényterm., erdőgazd., vízgazd. szakképzett 0,2% állattenyésztési szakképzett 0,3% mezőgazd. gépkezelő, gépszerelő szakképzett 0,1% ipari, építőipari foglalkozások: 12,1% ipari, építőipari segédmunkás 0,4% ipari, építőipari betanított munkás 1,2% bányászati szakmunkás 0,2% építőipari szakmunkás 0,9% élelmiszeripari szakmunkás 0,1% asztalos 0,3% vegyipari, fonó-, szövőipari szakmunkás 0,4% ruházati, bőr-, szőrmeipari szakmunkás 0,8% kovács 0,3% 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom