Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

fő/hó átlag teljes évi forg. %-os megoszlása Kovács Margit Gyűjtemény 69 300 68,2% Szentendrei Képtár 14 500 14,2% Ferenczy Múzeum 4 560 4,5% Czóbel Múzeum 4 480 4,3% Népművészetek Háza 4 350 4,3% Barcsay Gyűjtemény 3 420 3,4% Kerényi Emlékmúzeum 600 0,6% Művésztelepi Galéria 460 0,5% 460 100,0% A hónapok sorrendje: augusztus, május, július, szeptember, június, október ... február, január, december (ha a múzeumok a téli negyedévre bezártak volna, látogatóiknak mindössze 7—8%^át veszítették volna el). Ha az idézett számításokhoz hozzávesszük azt, hogy a hivatalos nyilvántartás a külföldi látogatók adatait is magában foglalja, s azt, hogy viszonylag ritka eset, ha valaki Szentendrén csak egyetlen kiállítást látogat meg, tehát a statisztikában csak egyszer szerepel, akkor már a keretadatok alapján is reálisabb képet kezdhetünk alkotni a nyolc szentendrei intézménybe vezető út hosszáról. Tegyük fel, hogy egy látogató átlag csak két kiállítóhelyet keres fel évente, s azt, hogy a külföldi látogatók a teljes közönség mindössze egytizedét teszik ki (sajnos erre nézve megbízható pontosabb adat nem áll rendelkezésre).

7 Ebben az esetben mintegy évi 550 000 hazai látogatóval számolhatunk. Évente ennyi hazai látogató megfordulása a nyolc említett gyűjteményben elvitathatatlan közművelődési teljesítmény; látnunk kell azonban, hogy „a közönséget megválogató társadalmi szűrőrendszer" áteresztőképessége jóval kisebb, mint első pillanatra gondolhattuk volna: országos átlagban egy 15—75 éves lakos számára ekkora forgalom nem egészen 7%-os esélyt biztosíthatna; más szóval, átlagosan 14 évenként egyszeri eljutását tenné lehetővé azokra a művészeti kiállításokra, amelyeknek tömeghatása a legnagyobb országos művészeti kiállítóintézményekét is felülmúlja. (A Magyar Nemzeti Galéria az 1980. évben 611 790 látogatót, az ez évi szentendrei forgalom kereken 50%^át fogadta; s a három legnagyobb forgalmú fővárosi művészeti kiállítóhely — a Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Mátyás-templomi Egyházművészeti Gyűjtemény — együttvéve sem fogadott több látogatást, mint a nyolc szentendrei intézmény. Egyedül a Kovács Margit Gyűjtemény 1980-ban a Nemzeti Galéria forgalmának 136%-át mutatta fel.) Amennyiben azzal a valószerűbb eshetőséggel számolunk, mely szerint egy látogató évente — többnyire egyetlen kirándulás alkalmával — legalább három kiállításit megtekint, a hazai látogatók számát 1980-ra már csak 366 000-re becsülhetjük, s ez a 15—75 éves korú lakosság egy tagja számára országos átlagban már csak 22 évenkénti egyszeri eljutást tehetne lehetővé. Miután a hagyományos statisztikák szinte semmi további eligazítással nem szolgálnak, a következőkben hátterük felderítésére az adatlapos felvétel eredményei alapján teszünk kísérletet. 135