Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Gödöllőiek - Besics Beatrix: Az eredetmonda feldolgozásai Székely Bertalannál és a „Gödöllői iskolában”
visszaugró oldalrészében elhelyezett mozaikjai. 42 A bal oldali Aquileia ostromát ábrázolja, A monda szerint a városból elrepülő, a pusztulást megérző gólyák jelezték Attilának, hogy az bevehető. A kompozíció fölött felirat: „Idők változását szépen magyaráza", alatta pedig: „Aquileja ostroma". Legalul helyezkedett el a falikút és medencéje. A kép hátterét hullámzó, dekoratív mustra adta, ez előtt a távolban áll Aquileia tornyos vára az onnan kirepülő madarakkal, az előtér jobb szélén maga Attila, furcsa, ; keleties, egzotikus öltözékben figyeli a gólyák röptét, mögötte szűrös, nagybajuszos öreg ember. A megoldás mutat mérni rokonságot Székely vajdahunyadi kartonjainak szerkesztési módszerével: itt is érezhetően elkülönülnek az egyes síkrétegek, kezdve a dekoratív alappal. A másik kompozícióról ugyanezek a jellemvonások mondhatóak el, azzal a különbséggel, hogy kevésbé szerencsésen megoldott, ami leginkább az egyes rétegek közötti kapcsolat aránytalanságainak köszönhető. Itt a szöveg legfölül: „Hunok ivadékit máig segítette," Az előbbivel azonos mustraháttér előtt fák sora látható. Az előtérben bocskoros, bő gatyás szántóvető előtt emeli magasra Isten lángoló kardját a fiú. Az épület hátsó falán is találhatóak mozaikok, melyek a magyar kultúrtörténet kiemelkedő vonulatait voltak hivatva ábrázolni, páronként szembeállított négy személy által. 43 Az első kettő Kupa vezér és Szt. Imre herceg: az előbbi a keresztény vallás felvételének korát jelképezi, az utóbbi pedig a nyugati műveltség elterjedésére céloz. A másik két alak Kolozsvári György, a Szt. Györgylovasszobor egyik alkotója, illetve Balassi Bálint — mint a művészet és irodalom kiemelkedő alkotásainak létrehozói, és egyúttal azok magas szintjének, nagyságának kifejezői, szimbolizálói szerepelnek itt. Tehát megint olyan együttessel állunk szemben, ahol építészet és a különböző díszítő műfajok szoros egységet alkotnák, szövetkeznek egy eszme, gondolati tartalom kifejezésére. Ennél a kiállítási pavilonnál a cél az volt, hogy valamiképpen bemutassák a magyarság múltját, nagyságát (a lehetséges módon kapcsolatba hozva az itáliai történelem bizonyos eseményeivel, melyek a két népet a monda szerint érintkezésbe hozták). 44 Erre legmegfelelőbbnek az alkotók a népi motívumokból való merítést, illetve azok alkalmazását találták. Nem véletlen, hogy például a Halászbástya tervezett együttesével is mutat rokonságot ez az elképzelés; vagy még korábbi művekkel, Székely kecskeméti falképeivel, Ezeknél szintén megtalálható a magyar történelem dicső korszakainak, kultúrtörténetileg kiemelkedő pontjainak szimbolizálása meghatározott emberek, valamint meghatározott események által. Vagyis lényegében itt is a korábbi koncepció ölt testet egy műalkotás-együttesben: bemutatni egy nemzet múltját, történelmét, sőt emléket állítani annak. Az Attilával kapcsolatos mondák ábrázolásaihoz tartozik még Nagy Sándor néhány műve. 1908 körüli a Gyöngyvér című pasztellje, mely a nőalakot kezében íjjal és nyílvesszővel jeleníti meg, gazdagon változatos ruhában, mely a kalotaszegi népviseletre hasonlít. Díszesen faragott fatornácon áll, háta mögött tarka szőnyeg. Az épületen túl fák lombjai mögött messzire elnyúló sík tájra nyílik kilátás. Ildikó című gobelinje (1908) már kissé más jellegű, bár ugyanúgy a díszes népviseletbe öltözött nőalak motívumát használja föl. A kompozíciója szimmetrikus, erősen geometrikus, dekoratív megoldású. A ritmikusan ismétlődő, a népművészetből vett elemek között a nőalak elveszti vavlóságos mivoltát, lábai 64
