Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
Benkő Elek: A középkori Nyársapát
nyiségű, komoly mutatóval ellátott anyagot a XIV. sz. végétől, Zsigmond uralomra jutásától ismerünk, a Zs. O. révén. 154 Felszínre épült építmények: Zs. O. I. 21. sz., 1387: „quibuslibet ligneis edificiis in superficie dicte possessionis sue constitutis ...", uo. 4313. sz., 1396: „cum cunctis edificiis et iobagionibus, in superficie eiusdem portionis existentibus ...", uo. 5821. sz., 1399: „cum domibus in superficie eiusdem existentibus, duabus videlicet ligneis et reliquis duabus communibus ...". 155 A fa- és kőházakra vonatkozó adatokat összegyűjtötte Szabó 1969, 35. Egyéb jellegű épületekre utal az 1389-ben előforduló „Háztapasztó" jobbágynév (Zs. O. I. 940. sz.). 156 1387, Bozyta: valakit köteleznek, hogy „trés domos ligneas per dictum magistrum Iohannem tecturis decorari procurandas ab intra in longitudine et latitudine decern ulnas mensure... construi et edificari facere tenerentur". (Zs. O. I. 265. sz.) 157 1387 : a stomfai malomnál említik „novam domum pro eodem molendino..., stubam, pretorium, camaram" (Zs. O. I. 249., 250. sz.). 1389-ben Zodamerhaza-n (Vas m.) egy nemesi kúrián áll „una antiqua stuba cum domo sepea statuis fortita" és „una nova stuba cum pretorio" (Zs. O. I. 944.). Magár faluban (Pozsony m.) a házat úgy osztják meg, hogy „quedam stuba roborea unacum pretorio et quadam camara" az egyiké, „alia camara unacum coquina" a másiké lett. Ugyanebben az oklevélben Kyralfalva-n egy „stuba unacum camaris sub uno tecto" szerepel (Zs. 0. II. 1396.). 158 Gazdasági épületeket gyakran említenek az oklevelek: istálló (stabulum): Zs. O. 1. 84. sz., 4608., 5381., 5428. sz.; akol (reclinatorium vulgo Akul dictum): Zs. O. II. 7681. sz.; csűr: Zs. O. II. 6740. sz.; pince (cellarium) : Zs. O. II. 1419. sz., egy esetben funkciója is kiderül: „victualia in celario", Zs. Ó. II. 6884. Az adatok néha a gazdasági épületek telken belüli elhelyezkedésére is fényt vetnek : „ ... in angulum curie... intrando, indeque per quoddam stabulum desertum ulterius transeundo penes quandam arborem cerasii, in angulo orréi existentis, ... exiret de ipso orto retro ipsum ortum". Zs. O. II. 5050. — Perbes. 159 Árok szolgált a vetés és rét (Zs. O. II. 470., 1340. sz.), a szőlő (Zs. O. II. 699. sz.) védelmére, birtokhatár jelzésére (Zs. O. II. 3726., 3864., 4041. sz.), de előfordulnak a települést vagy a telket tagoló árkok is (1400: „a quoddam fossato ipsam possessionem per medium dividente", Zs. O. II. 574. sz.; 1401: „quoddam fossatum in medio eiusdem curie existens", Zs. O. 1305.). 160 Besenyő (Pest m.) — „quandam sessionem... cuius latitudo ad viginti unum amplexus seu tensiones vulgo wl regalibus mensuris mensurando se extenderet, ipsaque in longitudine ad instar ceterarum sessionum in eadem portioné...", Zs. O. II. 7640. sz. A telekméretekhez lásd még: Major 1960, 41. 161 Papp 1931, 141—143. 162 Méri 1954, 142. 163 Papp 1931, 144. és Méri 1954, 143. 164 Papp 1931, 144. 165 Méri 1954, 145. 166 Zs. O. I. 5535. sz. 167 Vö. Csalogovits 1937, 327. és Méri 1954, 145. 168 Méri 1954, 145. 169 Papp 1931, 144. és Szabó 1938, 441. kép. 170 Papp 1931, 146. 171 Rég. Füz. Ser. I. No. 25., 94—95. 172 Rég. Füz. Ser. I. No. 27., 95. 173 Rég. Füz. Ser. I. No. 30., 46. 174 Rég. Füz. Ser. I. No. 30., 49. 175 Méri 1954, 144. 176 Szabó 1938, 82. 177 Papp 1931, 146—147. 178 Bálint 1939, 14. 179 Rég. Füz. Ser. I. No. 25., 96. 180 Bél M. : Tractatus..., Villa rusticae Hungarorum. 417
