Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Dinnyés István: II–III. századi szarmata sírok Tápiószelén

Kerámia Kétségtelenül római készítmény a papszögi 1. sír festett korsója (9. t. 1.). Hasonló alakú, de galléros peremű korsót ismerünk a Szentes-Kistőke 142. sírból

26 (erősen profilált bronzfibulával). A Tápiószele-Szumrák 437. (II—

III. sz.-i) sírban talált, mélyebben hasasodó, piros sávokkal festett palack pereme hasonlóan profilált.

27 Azonos vagy hasonló korsók megtalálhatók az aquincumi, II. sz.-i műhelyek termékei

28 és a II—

III. sz. fordulóján üzemelt, volt Schütz-féle vendéglő melletti műhely készítményei

29 között. Korsónk — kidolgozása alapján — inkább már III. sz.-i. A 2. sír enyhén hasasodó, kihajló peremű, durva edényének (10. t. 4.) I— III. sz.-i párhuzamai pl.: Békéscsaba-Fényesi szőlők,

30 Jánosszállás,

31 SzegedFelsőpusztaszer 3. és 25. sír,

32 Szentes-Kistőke 116. sír,

33 Bajmok 1. sír.

34 Nem számít ritkaságnak a kézzel formált, durva kerámia a késő szarmata temetőkben sem.

35 A pedagógusföldeki temetőrészletben a kézzel formált kerámia van túlsúlyban, 8 sírból 9 edény, illetve edényre utaló töredékek (6. és 10. sírok) kerültek elő. (A 14. sír durva, kézzel formált szarmata edénytöredékeinek jelenlétét nem tudjuk értelmezni.) Az 1. sír viszonylag magas vállú, hengeres nyakú bögréjéhez (11. t. 1.) méretben is hasonlót ismerünk a jánosszállási 10., Csongrád-Határút 14. és 20., Tápiószele-Szumrák 438. sírból.

30 Zömökebb a 15. sír bögréje (22. t. 6.), párhuzamaként Hódmezővásárhely-Szőlőhalom, -Kakasszék, Szeged-öthalom hasonló edényeit

37 említhetjük. Kevéssé gyakori formát képvisel a 13. sír talpas bögrécskéje (18. t. 14.). Korai (I—

III. sz.-i) leletanyagból csak a Szeged-Felsőpusztaszer 40. sír edénykéjét és egy algyői szórvány, alig profilált talpú bögrét idézhetünk.

38 Szinte pontos megfelelőjét a szeged-öthalomi, zömökebb változatát a dóci, késő szarmata temetőkből

39 ismerjük. Nem találunk analógiát a 14. sír füles bögréjéhez (22. t. 1.). A kézzel formált, füles bögrék többségénél peremből induló fület készítettek.

40 Oldalt elhelyezett, kis, félkörös fület találunk a Szeged-Felsőpusztaszer 34. sír és a Jánosszállás 1. sír eltérő alakú, I—

II. sz.-i edényein.

41 A fekete, fordított csonka kúp alakú csésze (5. sír, 14. t. 2.) analógiái közül a Kiskunfélegyháza környéki és négyesi,

42 Szentes-Sárgapart 3. sír

43 és a III—

IV. sz.-i porosháti H/19, sír

44 csészéit említjük. Nyúlánkabb formájú csészét a II—

III. sz.-i Táipószele-Meerfels-tanya,

45 talpas változatot Szentes-Kistőke 108. sírból

46 ismerünk. A kihajló peremű, hasán ujjbenyomásos bordával díszített, kis fazék (8. sír, 16. t. 1.) gyakori lelet az I—

II. sz.-ban (Békéscsaba-Fényesi szőlők, Debrecen, Szeged-Alsótanya, -Kenyérváró-halom ;

47 Hódmezővásárhely-Kakasszék,

48 Jánosszállás 5. sír,

49 Mezőtárkány

50

), ritka a II—

III. sz.-ban (Hódmezővásárhely-Gorzsa

51

). Jellegzetes az edények kidolgozása. Durván iszapolt, kissé homokos agyagból készültek, anyagukban nagyobb (3—5 mm-es) szemcsék és egyes esetekben hasonló edényből származó, apró töredékek is találhatók. Kézzel, durván formáltak, általában gyengén (2—3 színréteg a törésfelületen) égetettek. Eltérő a 10. sír simított felületű edénytöredékeinek (17. t. la.) kidolgozása. A hazai kutatás — többé-kevésbé következetesen — dák kerámiaként tárgyalta az I—

III. sz.-i szarmata sírokban található durva, kézzel formált edényeket.

52 E szerint tipikus dák formát képvisel a 8. sír kisméretű fazeka,

53 az 5. sír csészéje pedig az ún. dák csésze fületlen változata.

54 Díszítetlen, kisebb bögréinket ugyanígy dák kerámiaként kellene értékelnünk.

55 Mivel a kézzel formált kerámiát nem tartotta szarmatának (a korai szarmata sírokban talált, korongolt edényeket viszont joggal tekintette római importnak és római vagy késő kelta 198