Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Kővári Klára: A bodrogkeresztúri kultúra sírjai Pécelen

mük alatt egymással szemben két fül van. A 3. sír tálja kisebb méretű, feneke jobban összeszűkül (II. t. 1.), míg a 2. sír tálja kissé magasabb (I. t. 2/1.). A bodrogkeresztúri kultúrában igen gyakoriak a kisebb-nagyobb félgömb és gömbszelvény alakú tálak, bár füllel elég ritkán találkozunk rajtuk. (A jellegzetes java rézkori, kétfülű, mély tál külön típust képvisel.) A péceli tálakhoz hasonlók a kultúra korai szakaszában nemigen fordulnak elő. így pl. Tiszavalk-Tetesen, a kultúra legkorábbi, átmeneti szakaszába sorolható temetőben

26 mindössze egy sírban (7. sír) van a péceliekhez többé-kevésbé hasonló kétfülű tál.

27 Magyarhomorog-Kónyadombon a temető legidősebb sírjaiban (a D-i sírcsoport közepe)

28 egyáltalán nem találkozunk vele. De a péceli tálakhoz hasonlók előkerültek ugyanitt a XI. és a LXI. sírból

29

. Mindkét sír a temető É-i sírcsoportjához tartozik, amely a D-i sírcsoport perifériális helyzetű sírjaival együtt a kultúra kialakult, fiatalabb periódusához sorolható Patay Pál szerint.

30 Pusztaistvánházán a bodrogkeresztúri kultúra jellegzetes java rézkori típusait tartalmazó 3. sírban volt egy, a péceliekre emlékeztető kétfülű tál

31 (a 26. sír valamivel korábbinak tűnik, az ebben levő tál fülei is kissé a perem fölé emelkednek)

32

. Megemlíthető még a jászladányi 37. sír tálja is.

33 A 6. sírból előkerült zömök testű, kétfülű, virágcserép alakú edény (V. t. 1.) is beleillik a bodrogkeresztúri kultúra kerámiájába, bár gyakoribb, hogy az ilyen edényeken fülek helyett bütykök vannak (Basatanya C3ia típus, 71., 93. sír stb. ;

34 Tiszavalk-Kenderföld 3. sír, kissé megnyúltabb formában, bütykökkel;

35 Jászladány 2. sír és egy szórványos darab

36

; Magyarhomorog-Kónyadomb LXXVIII. sír, négy függőleges nyílású füllel, a sír a D-i sírcsoport egyik perifériális sírja

37 stb.). A 3. sír virágcserép alakú (fordított csonka kúpos testű) poharánál (II. t. 2.) a különleges peremkiképzés feltűnő. Pontos megfelelője ismert azonban a jászberény-borsóhalmi temető 3. sírjából.

38 Hódmezővásárhely-Kotacparton, a vatatanyai 1. sírban talált edény alakja más, de peremének egyik részén ugyancsak kétoldali bütyök ül.

39 Mindkét temető a kultúra kifejlett szakaszába tartozik. A 4. sír virágcserép alakú edényének (III. t. 3.) analógiájaként lehet megemlíteni többek közt a pusztaistvánházi 24. és 32. sír,

40 valamint a basatanyai 137. sír edényét (C3jb típus, a Hunyadi-halmi csoport pecsétlős füleire emlékeztető fogókkal.

41 Enyhén ovális alakjával, majdnem a test közepén ülő, kicsit szögletes füleivel azonban a legjobban a rákoscsaba-újtelepi sírok edényeire hasonlít.

42 A szintén a 4. sírban talált alacsony, rövid nyakú, kétfülű köcsög (III. t. 4.) kissé eltér a bodrogkeresztúri kultúrában megszokott formáktól. Leginkább a basatanyai temető Fl

2

b típusú alacsony tejesköcsögével vethető össze (Basatanya 87. sír,

43 továbbá Sárazsadány,

44 Tiszasas-Kelem).

45 Ez a típus azonban nem egész pontos megfelelője a pécelinek, főleg a jobban hangsúlyozott hasi él, a nagyobb fülek és a bütyökdíszítés hiánya miatt. Az említetteknél közelebb áll a péceli edényhez a Nagytarcsán előkerült köcsög.

46 Az 1. sírból előkerült dudoros hasú, hengeres nyakú kis csésze (I. t. l/l.) nem tartozik a kultúra megszokott típusai közé. Az edénytest dudoros (hólyagos) kialakítása a Hunyadi-halmi csoport kerámiaművességének egyik jellegzetessége.

47 Tiszavalk-Tetesen a Hunyadi-halmi csoport önálló telepének hulladékgödreiben dudoros testű edények töredékei is voltak.

48 Mezőgyán-Szőlőskertről valószínűleg sírhoz tartozó edények között van egy hólyagos testű, rövid nyakú csésze.

49 Hejőkeresztúr és Mezőcsát között útépítéskor került elő a Hunyadihalmi csoport jellegzetes edényeivel két darab négy hólyagos testű csésze, ala-