Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Benkő Elek: A középkori Nyársapát

és 350. sír pártáját díszítették apró csontgyöngyök.

117 A 19. és 61. sírból, a csontgyöngyök között előkerült kis, gömbölyű üveggyöngyök jó analógiái Kiskunfélegyházán kerültek elő.

118 Néhány darabon a készítési technikát is meg lehetett figyelni : lángban felizzított üvegdarabkáról fémdrótra csavarták az üvegszálat.

119 A templom és a temető időrendje A középkori templom feltárása során korhatározó kőfaragvány nem került elő. A templom bővítése gótikus ízlésre vall (támpillérek), a korábbi épület feltételezhetően nyújtott félköríves szentélye jellegzetesen késő Árpád-kori forma.

120 A temetkezések ezek szerint mellékletszegény késő Árpád-kori vagy XIV. sz. eleji sírokkal kezdődhettek. Ezek jelentős részét a szűk cinteremben a későbbi sírok megbolygatták. Néhány lelet: a 172. sír gyűrűje, a 81. sírból és szórványként előkerült csörgőtöredék a XV. sz.-nál korábbi időre utal. Ezzel egybevág, hogy a 141. sírnál (XV. sz.-i füles gomb) a 142., 143., 145. és 155. sír is korábbi, a 179. sír (XV. sz.-i csat) pedig a 180. sírt bolygatta meg. A sírok alatt talált, földbe ásott objektum (fölötte feküdt a Mátyás-érmével keltezett 186. sír) a temető egy részét és a cintermet övező kőfalat az Árpád-kor utánra keltezi. Az előkerült leletek zöme a XV. sz.-ból való, a 171., 172., 177., 179., 185., 197. és 205. sír bolygatott volta azt bizonyítja, hogy a temetőt a XV. sz. után is használták, a mellékletszegény, jól megfigyelhető koporsónyomokat tartalmazó sírok egy része a nyársapáti temető végső, XVI—

XVII. sz.-i szakaszából származik. Az udvarház A nyársapáti ásatások fontos eredményei közé tartozik a Nyárasapáti család udvarházának azonosítása. A nagyobb kőépület maradványaira már Banner J. felfigyelt,

121 rövid ideig ásott a helyén Bálint A. is.

122 Alaprajzának rekonstrukciós kísérletét (23. t.) Balanyi B. ásatása eredményezte.

123 Az udvarház a középkori faluhely közepe táján, a templomtól É-ra feküdt, a falut kettészelő érmeder É-i partjának legmagasabb pontján (22. t.). A terület 25 cm-es szintvonalas felmérése 1953-ban még félkörben húzódó, sáncszerű kiemelkedést jelez az udvarház helye körül.

124 Azóta minden felszíni nyomot elegyengetett az eke. Az épület a XV. sz. második felében oklevelekben is felbukkan (1459—1469), az utóbbi alkalommal egy határjelként meghagyott tölgyfából ácsoltatják kapuját a Cegléddel hadakozó Nyárasapátiak. Meggyőzőnek tűnik Éri I. érvelése, hogy a XVI. sz. elején is állt az épület, ugyanis 1523-ban Werbőczi István népes vendégsereget tudott Nyársapáton fogadni.

125 A XVI. sz. derekán a falu hódoltsági terület lett, a megrozzant udvarházat a törökök a magyar végvárvonal ellen meg akarták erődíteni. Ilyen állapotban találta a romos épületet 1551-ben Zay Ferenc szolnoki kapitány, aki beszámolójában röviden leírta a Nyársapáton látottakat is: „Primumque venimus ad castellum destructum Nyaras Apaty vocatum, quod a Turcis dicitur muniri velle, ubi Turcis, licet pro maiori parte dirutus sit, tarnen edificandi aptissimus locus cum fossa quadam parva, in qua ex una parte etiam aliquid aque sit, constet; bastioncularum quoque lóca apparent, turrim verő, cum omnia eius necessaria pre manibus, ut did potest, lapides, arena, aqua, ligna, excepto uno calce, sint prompta, ex quibus in uno mense turrim ipsam denuo et melius fortiusque reparare possunt.. ,"

126 Ezután nem hallunk többet a nyársapáti udvarházról, a falu fokozatos el340