Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Benkő Elek: A középkori Nyársapát

1437) uralkodásának végén vert pénzekkel zárul az ékszerekkel együtt elásott éremlelet.

84 A nagyobb méretű, alul bevágással ellátott csörgőgombok (81. sír és szórvány) analógiája az öttömösi, XVI. sz.-i temetőben került elő az 52. sírból, a leletet Nagy Lajos- (1342—1382) érme keltezte.

85 A 141. gyermeksírban a koponya mögött feküdt két, préselt díszű, bronz félgömbből összeállított füles gomb. Hasonló példányokat ismerünk Kaszaperről,

86 Makó-Mezőkopáncsról,

87 Mezőkovácsházáról,

88 Vértesszentkeresztről,

89 a csúti temetőből,

90 és ugyanilyen díszítésű darabokat közöl Szabó Kálmán is.

91 A csúti temető füles gombjai a XV. sz.-ra utaló veretes övekkel együtt kerültek elő.

92 Középkori temetőink gyakori leletei közé tartoznak a ruhakapcsok. A nyársapáti, bronzhuzalból hajlított vagy öntött, díszesebb darabok — analógiáik alapján — a XV—

XVI. sz.-ra keltezhetők.

93 Több övre utaló leletet is találtak. A 42. és 179. sírban kétosztatú, téglalap alakú, szíj szorító lemezén szívsormotívummal díszített csat feküdt, szórványként pedig hasonló, de keskenyebb szíjszorító lemez került elő. Több lelőhelyről ismert típus, analóg darabok voltak a csúti XLVI. és XXXVI.,

94 a kiskunfélegyházi 56. és 62.,

95 a kaszaperi 19. sírban,

96 Csepelyen

97 és Várpalota-Loncsoson.

98 Leletkörülményeik a XV. sz.-ra keltezik őket.

99 XV. sz.-iak a trapéz alakú és öntött, leveles díszű, lant alakú csatok is (11. t. 2., 5., 12. t. 15.).

100 Az analógiák alapján úgy tűnik, hogy bizonyos csatformák, szíj végek és verettípusok összetartozó csoportokat alkotnak. A nyársapáti anyagból a 13., 56. és 61. sírnál figyelhettük ezt meg; sajnos a hiányosan ránk maradt leletanyag nem tesz lehetővé további következtetéseket. A 152. sírban vékony, középen átlyukasztott bronzlemezek töredékeit találták, az egyiken bekarcolt zegzugdíszes mintával; valószínűleg övhöz tartoztak. A 30. sírból előkerült övkapocs XV. sz.-ra keltezett, analóg párját Várpalota-Loncsosról ismerjük.

101 A temetőből — szórványként — csontos öv szíjvége is előkerült. A nyársapátival egyező darabot őriz ismeretlen lelőhelyről az MNM,

102 hasonló példányok kerültek elő Kaszaperen a 123. és 162. sírban,

103 Tiszaújfalun,

104 Ladánybenén,

105 Dorogon,

106 Gyula-Fövényesen,

107 Csúton a 107. és 116. sírból.

108 Kísérőleleteik a XV. sz.-ra utalnak, XIV. sz.-i megjelenésük nem bizonyítható, ezért nem tartjuk megalapozottnak azt az elképzelést sem, amelyik a csontos öveket kizárólag a kun viselethez próbálja kötni. Ez ellen szól a csontdíszítmények aránylag kései — XV. sz.-i — megjelenése, rajtuk a gótikus mintakincs feltűnése, a csontfaragás e korban általános volta, továbbá e leleteknek a kun szállásterületeknél lényegesen szélesebb elterjedése, amit az erőltetett történeti adatok sem képesek áthidalni.

109 A ruházat időtálló részei mellett kevés, egyszerű ékszer is előkerült. Banner J. az egyik csontváz ujján két, sima, illetve körbefutó barázdával tagolt, egyszerű, bronz karikagyűrűt talált, hasonló gyűrűk kerültek elő a 48. és 91. sírból is. Általában java és késő középkori temetőkben fordulnak elő (vértesszentkereszti 18., 37., 38. sír,

110 Tiszaug,

111 Kaszaper 54/a., 362. sír,

112 Makó-Mezőkopáncs,

113 Kiskunfélegyháza 35., 100. sír

114

), nem ritkán egy kézen többet is viseltek belőlük. A 172. sír bronzgyűrűjének lapos, kiszélesedő fején elmosódó növényi (liliomos?) mintát találunk. Hasonló gyűrűket az Árpád-korból is ismerünk, de liliomszerű mintája, s a sírból előkerült koporsószeg és vasalástöredék — még ha másodlagos helyzetben is lehettek — inkább későbbre, talán a XIV. sz.-ra keltezik a sírt. A gyűrű XIV. sz.-i analógiája öttömösről ismert.

115 A 185. sírban apró csontgyöngyökből álló, kettős füzér volt. Csontgyöngyoket találunk az aranyegyházi XXXIV. sírban, ezeket Szabó Kálmán olvasó szemeinek határozta meg.

116 A sírt Zsigmond-érmék keltezik. Kaszaperen az 1., 53. 339