Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Endrődi anna–Feld István: Régészeti kutatás a solymári Mátyás-dombon 1929–1934

méretben ismeretes, de itt 3—3 szeglyuk van, s a sarok lefelé nyúló, ék formájú. (5. tábla 2.; 6. tábla 1.) A harmadik típus az előzőekkel szemben nem követi a lópata alakját, hanem szabályos U alakú, szárai sarok nélkül hegybe futnak, felül 3—3 szeglyuk (6. tábla 4.). Felső'szélük általában mindenütt felhajtott, mindegyik példányon a használatból eredő kopásnyomok. Az első két típus a középkori falvakban és várakban széles körben elterjedt, a harmadik csak a budai és a csővári várból ismert. Koruk közelebbről nem határozható meg, hosszú ideig azonos formában élő típusokról lehet szó, melyek eltéréseit talán a különböző funkciók magyarázzák.

34 12. kép. A palotaépület maradványai keletről, 1958 körül (OMF Fotóarchívum) Szerszámok: 1. Sarlók. Az előkerült öt darab ugyanazt a késő középkori aratósarló-típust képviseli, közülük egy teljesen ép. Egy kivételével mindegyiken rövid, hegyes nyéltüske található, utána rövid, gyakran közel derékszögben viszszatörő nyakból induló, hosszan elnyújtott, eredetileg valószínűleg mindegyik darabnál fogazott penge. Utóbbi igen hosszú szakaszon párhuzamos a nyéltüskével, s csupán a végén ívelt (7. tábla). A faluásatásokon kívül sok várból is ismert.

35 2. Kapa. Igen rossz állapotban levő, hátsó oldalán gerincéllel ellátott, egykor talán háromszögű lemezhez egy azzal kb. 120 fokot bezáró, vaskos köpü csatlakozik. A középkori anyagban ritka forma (8. tábla).

36 3. Kések. Három, azonos típushoz tartozó, de különböző méretű darab. A penge mindegyik esetben a nyéllemezzel egyvonalba esik, egyszer szélesebb, két esetben keskenyebb a nyéllemez a pengénél. A két félhengeres csontlemezből készült, négy rézszegeccsel felerősített nyélborítás csak az utóbbinál maradt meg, de a szegecslyukak alapján a többi darab nyélmegoldása hasonló lehetett. Általánosan elterjedt, jellegzetesen késő középkori eszköztípus (9. tábla).

37 4. Ácsszekerce. Éle felé szélesedő, ívelt lapját karéjos szöghúzó töri át, széles köpűje hátsó részét erősen elkalapálták. A varratok alapján egyetlen 278 /