Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Vörös István Pécel–Várhegy kora bronzkori telep állatcsontleletei

Kecske — Capra hircus L. 4 darab Corpus mandibulae 2 dext. db, humerus sin. dist. db, metatarsus dext dist. db. Osteometriai adatok (mm) : Alsó fogsor hossza P2-4 M

1-3 M3 Ovis 25 53 24 25 54 24 26,5 53,5 — 30 55 23 Capra 24 51 25 26 52 22 Ovis/Capra 21 45 21 23 — — 26 — — 30+ — — 30+ — — 32+ — — 3. 4. 5. 6. 7. 16 33 — 15 27,5 Ovis 15 31 — 15 29 Capra 14 — 18 — — Ovis — 30 — — 22 Ovis 13 27 — 11,5 18 Capra (+ — tej premolaris) 1. 2. 3. 4. scapula 20 35 27 21 Ovis 20 33 27 20 Ovis (1. — collum scapulae szélessége, 2. — angulus articularis szélessége, 3. — faciès articularis szélessége, 4 .— faciès articularis magassága) 1. 2. humerus — — metacarpus — 24 tibia — — metatarsus — — (méretek értelmezését lásd a szarvasmarha méretadatainál) A hatalmas bal oldali kosszarvcsap (1. kép) rézjuhé (Ovis aries studeri Duerst). A vaskos, kifelé hajló, befelé csavarodó szarvcsap háromélű. Pontosabban csak a fronto-medialis él éles, a fronto-lateralis és a caudalis „él" lekerekített. A szarvcsap frontalis és lateralis oldala erősen, a medialis oldala enyhén domború. A rézjuhkosszarv-csapok között is igen ritka a pécelihez hasonló kapitális szarvcsap. A bronzkorból csak két telepről közölt: Tiszaluc-Dankadombról

7 és Biharugra-Földvárhalomról

8 : 1. 2. 3. Tiszaluc-Dankadomb 56 51 180 Biharugra-Földvárhalom 68 48 190 Pécel-Várhegy — 50 185+ (1. — fronto-caudalis átmérő, 2. — medio-lateralis átmérő, 3. — báziskörméret) A csavart szarvú juhok „rézjuh" típusba sorolását a Duerst-féle rézjuhszarvcsap struktúrájához való hasonlóság alapján határozzák meg, függetlenül attól, hogy milyen az abszolút méretük, báziskeresztmetszetük és az élezettségük. 25