Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
Dinnyés István: II–III. századi szarmata sírok Tápiószelén
töredéke. Kör átmetszetű huzaldarab. A csengő alatt feküdt. H.: 2,7 cm; V.: 0,15 cm (18. t. 3.). 12. sír. (4., 8. t.) Csak állatjáratok bolygatta gyermek- (Inf. IL?) sír. Sírfolt (50 cm mélyen) téglalap alakú, ívelten záródó végekkel. H.: 150 cm; Sz.: 49— 46 cm; tájolása DK 9'00. Sírfal egyenetlen, fenék kissé ívelt. Sírmélység 69— 73 cm. A sírgödörrel azonos tájolásban, háton, nyújtott végtagokkal fekvő váz rossz megtartású. Hiányoznak a lábfejek és részben a mellkas csontjai. Váz mérhető H.: 101 cm. Melléklet (75.1.33. lelt. szám): Az állkapocs alatt egy hengeres, fehér üvegpaszta gyöngy, bő furattal. H.: 1,04 cm; A.: 0,74 cm (15. t. 7.). 13. sír. (4., 8. t.) Feldúlt (?) női (Ad.— Mat.) sír. A dombhát D-i lejtőjén vastag humuszba és a humusz alatti agyagtalajba ásott sírgödör viszonylag keskeny, végeinél szabálytalanul szélesedő, lekerekített sarkokkal. 110—114 cm mélyen (a DK-i sírvég mindössze néhány centiméterrel a humusz alatt) a sírgödör H.: 211 cm; Sz.: 62—57—68 cm; tájolása DK T 50. Falai közel függőlegesek, sírfenék egyenetlen, teknős kialakítású. Sírmélység 114—124—121 cm. Rossz megtartású váz hosszúcsontjai eredeti helyzetben (nyújtott végtagok), koponya hátrabillenve. Hiányoznak a mellkas, gerinc és medence, valamint a kéz- és lábfejek csontjai, a hosszúcsontok ízületi részei elpusztultak. Mellékletek (75.1.34—44. lelt. szám). Gyöngyök 1., 3. A koponyától D-re és a mellkas helyén 1—1 sötétpiros színű, világospirosán erezett, rövid hengeres üveggyöngy. Á.: 0,9—0,95 cm; H.: 0,65—0,6 cm (18. t. 4—5.). 2. Állkapocs mellett 2 db, kissé ívelt, hosszúkás, henger alakú, sötétpiros pasztagyöngy. H.: 1,3 és 1,6 cm; Á.: 0,35—0,37 és 0,5—0,6 cm (18. t. 6.). 11. Állcsúcs belső oldalán zöld, gömb alakú üveggyöngy. Á.: 0,7—0,8 cm (18. t. 7.). 6. Jobb felkarcsont belső oldalánál zöldeskék, felületén színezett, lapított gömb alakú, hosszában gerezdéit, nagy pasztagyöngy. Hiányos. H.: 1,25 cm; A.: 1,6 cm; furat Á.: 0,56—0,86 cm (18. t. 9.). 8. Nagyobb, gömb alakú, világoskék üveggyöngy a bal combcsont felső végétől D-re. Letöredezett felületek. H.: 1,1 cm; Á.: 1,2 cm; furat A.: 0,4 cm (18. t. 10.). 4. Bronzfibula a bal oldali mellkas helyén, keresztben, lábával a gerinc felé. Félkör ívű kengyele és lába enyhén profilált, aláhajlított tűtartó jának huzala háromszor feltekerve a kengyel végére. Hosszú tekercses, alsó ívvezetésű tűszerkezete vas. A rugó aljára sűrű szövésű (szálak X alakban keresztezik egymást) textilmaradvány rozsdásodott. A tekercs egyik fele letörött, különválva került elő (5. melléklet). Tűjének csak a hegye (a tűtartóban) maradt meg. H.: 6,15 cm; M.: 2,6 cm (18. t. 13.). 7. Az alkarok közötti területen, 7 cm-rel a sírfenék fölött vaskés hegyének vagy nyéltövisének kis töredéke, egyik oldalán hosszirányú famaradvány. H.: 1,4 cm; Sz.: 0,8 cm (18. t. 11.). 9. Bal térd külső oldalánál, a sírfenéken szürkésbarna színű, lapos, két, azonos nagyságú, csonka kúpos félből, kézzel formált, díszítetlen orsógomb. M.: 2,7 cm; A.: 4,1—4,3 cm (18. t. 12.). 10. Lábfejek és sírvég között, szájára állított bögre. Sárgásbarna színű, szemcsés, durván iszapolt anyagú, kézzel formált. Tojás alakú teste alacsony, homorú talpon áll. Magas, hangsúlyozott vállon rövid, ívelt nyak, kihajló, profilálatlan perem. M.: 8,1 cm; Pá.: 5,2—5,4 cm; Fá.: 3,6—3,8 cm; Há.: 6,4—6,7 cm (18. t. 14.). 12. A jobb felkarcsont közepénél, a sírfalban bronzcsövecske. Téglalap alakú lemezből — melyen szögletes áttörés van — szabálytalan ívben összehajlítva. H.: 1,3 cm; A.: 0,33— 0,42 cm (18. t. 8.). 193
