Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Kardos Győző: Munkás- és szegényparaszt mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében II. (1919. aug. 1–1944. dec. 11.)

Ebben megállapítja: „Az ország sorsa nem a kormány, hanem a nép kezében van letéve. Egyes-egyedül a magyar nép széles, demokratikus frontja vezetheti ki a magyar társadalmat a katasztrofális helyzetből."

75 A H or thy-ellenforradalom és SzáZasi-fasizmusnak a súlyos éveiben a Galga völgye kommunistái, baloldali elveket valló tagjai nagyon nehéz éveket és hónapokat éltek át. Mártírhalált halt Benedek József, aki már 1918—1919-ben részt vett a két forradalomban. A Tanácsköztársaság bukása után két évet ült Vácott. A második világháború alatt rendőri felügyelet alatt állott. 1940—1944 között rendszeresen jelentkeznie kellett a főszolgabíróságon, 1944. október 15-én letartóztatták, de másnap hazaengedték. November 3-án ismét érte jöttek. Megtévesztésül egyik barátját is magukkal hozták, hogy együtt mennek majd Komáromba dolgozni. Először Pestre hurcolták, ahonnan állítólag megszökhetett volna, de nem tette, mert attól félt, hogy a családját agyonlövik. Egy szökött rab elmondása szerint Sopronkőhidára szállították. Ekkor már igen súlyos beteg volt. A koncentrációs táborokban a betegeket agyonlőtték. Valószínűleg ő is erre a sorsra jutott. Ebben a táborban, ahol kezdetben 8000 ember volt, a felszabaduláskor már csak 2000-en éltek.

76 Horváth István szabó (1885-ben született) a Tanácsköztársaság idején a földfoglalásnál játszott szerepet. Tagja volt az aszódi Munkástanácsnak. Részt vett a kiskartali Podraaniczky-uradalom köztulajdonba vételében. A két háború között közismert baloldali ember volt, állandó megfigyelés alatt állott. 1944. november 3-án (ugyanazon a napon, amikor Benedek Józsefet is elvitték) német katonák elfogták. Ettől az időtől nyoma veszett, mivel a háború után nem tért haza, minden bizonnyal a németek vagy a nyilasok végeztek vele.

77 Hasonló sorsra jutott Síklaki Imre is. Elfogásának körülményeiről, mártírhalálának okáról, bekövetkezéséről eddig nem sikerült bővebbet megállapítani. Aszód nagyközségben mindhármukról utcát, illetve dombot neveztek el.

78 Domonyban a nyilasok Valentinyi Jánost hurcolták el 1944 novemberében, és életét vesztette. Ikladon a csendőrség Mayer Józsefet és Lhotka Gézát figyelte. Ez utóbbi községi kovács volt. Szomszédja, Braun Dániel úgy emlékszik vissza rá, hogy november egyik éjszakáján a csendőrök megjelentek Lhotkáéknál. Először Aszódra vitték, majd később koncentrációs táborba. Az a hír maradt fenn, hogy a németek a visszavonuláskor útközben agyonlőtték.

79 Az aszódi pártszervezet egyik vezető személyisége Smelkó Pál volt. 1879ben született, 1966-ban hunyt el. Már 1920-ban tagja volt az SZDP-nek, 1925 óta tagja volt az illegális kommunista pártnak. Egy visszaemlékező, Torma Béla hegesztősegéd így ír kéziratos önéletrajzában Smelkó Pálról: „A volt Schlick— Nicholson gépgyárban dolgoztam 1927. szeptembertől 1928 áprilisáig. Onnan vittek el a Hetényi-Schweinitzer politikai nyomozói, mivel a KMP mozgalmában tevékenyen részt vettem. Fürst Sándor elvtárs küldte hozzám Smelkó Pál elvtársat, aki elhozta az Űjmárcius című illegális KMP füzetet, mely Bécsben jelent meg .. . Emlékszem arra, hogy 1925 őszén a volt XIV. kerületi SZDP szervezete VB üléséről hazafelé ment, a Wesselényi utca és az Almásy tér sarkán пек azt mondotta, hogy a központban azzal gyanúsítják, hogy a párton belül találkozunk Bresztovszky Edével, aki az SZDP titkárságán dolgozott. Stromfeldillegális KMP-t szervez. Ezek között van Fürst Sándor, Smelkó Pál, Lukányi Béla." Smelkó Pál lakásán 1928-ban kommunista röplapokat találtak. A társa165