Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Asztalos István: Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében I. (1919. júl. 31-ig)

alá, aminek következtében számos konfliktus adódott a két szerv között.

131 A szövetkezeti mozgalom központi ráhatásra történő terjedését bizonyítja, hogy Aszódon a járás cipészei és csizmadiái június 15-én megszervezték termelőszövetkezetüket, amelynek 50 alapító tagja volt. Irányítását az öttagú intéző bizottság végezte. Megalakulásukkor azonnal kérték a bőranyaggal való ellátásukat „ ... figyelemmel arra, hogy lábbelivel a járás lakossága sehogy sincsen ellátva .. ,".

132 A szabó kisiparosok is tervezték egy központi szabóműhely felállítását. Működéséről azonban nincsen adatunk. Komoly erőfeszítéseket tettek a helyi tanácsok a lakosság szociális és egészségügyi ellátásának érdekében. A felállított lakáshivatalok feladata a proletárok lakással való ellátása volt. Ennek érdekében a több szobás lakásban lakó jómódú polgároktól rekviráltak. Az aszódi lakáshivatal, amelynek vezetője Széles András Lloyd-gyári munkás, kérlelhetetlen szigorral járt el.

133 A fellebbezéseket, amelyek a rekvirálás alóli mentességet kérték, visszautasította. Csak a tanítókkal és a tanárokkal tett kivételt.

134 Pedagóguslakásból csak három szobán felül lehetett elvenni.

135 Megszervezték a járásban és minden községben az egészségügyi bizottságokat.

136 Hévízgyörk központtal új körorvosi állás felállítását kezdték meg.

137 Az aszódi Podmaniczky-kastélyban kórházat létesítettek.

138 Államosították Sárkány László aszódi és Prokopovits Brúnó turai gyógyszertárát.

139 Országos intézkedés alapján április 19-i leiratában Akácsos András szigorú alkoholtilalom elrendelésére utasította a munkástanácsokat. Nagyon érdekes, hogy a szélsőséges indulatok megfékezését és a közbiztonsági állapotok megszilárdítását célzó helyes intézkedés milyen komoly felháborodást okozott a lakosság körében.

140 A művelődésügy megszervezése érdekében járási és községi művelődésügyi bizottságokat szerveztek.

141 Ezeknek a tényleges vezetését a tanítók és tanárok látták el (Szabó Lajos Aszódon, Hegedűs Pál Váckisújfalun, Gergely Mihály Bagón, Földes István Hévízgyörkön stb.).

142 Államosították az iskolákat, ahol egyben Iskolai Bizottságokat állítottak fel, amelyekbe a fegyelmi ügyek tárgyalásakor a 14 éven felüli tanulók megbízottját meg kellett hívni.

143 A pedagógusokat átképző tanfolyamokra vonták be.

144 Szabó Lajos és Karádi János gimnáziumi tanárok előkészítő foglalkozásokon is részt vettek. Szabó később mint előadó vezette az aszódi tanfolyamot, amelyen többek között részt vettek dr. Osváth Gedeon gimnáziumi igazgató és Perényi Rezső aszódi kántortanító.

145 A Magyar Tanácsköztársaság helyi eseményeiben Akácsos András mint járási direktóriumi tag, vezető szerepet töltött be. Tanártársa, Szabó Lajos pedig a községi Munkástanács tagjaként tevékenykedett. Megszüntették az iskolákban a vallásoktatást.

140 Ugyanakkor azonban a Járási Direktórium utasítására húsvétkor minden templomban ki kellett a papoknak hirdetni a szabad vallásgyakorlásról szóló rendeletet.

147 Az Igazságügyi Népbiztosság utasítására a Javító Intézet vezetését háromtagú direktórium vette át. Tagjai: Milodánovits Márton, Akácsos András és Albert János intézeti családfő.

148 Légrády György igazgatót és egy Kaufmann nevű hivatalnokot rendelkezési állományba tették. Akácsos május 1-től az intézet vezetője lett.

149 Akácsost és Csordás István aszódi földművest egyébként július 2-án a megyei művelődési osztályba delegálta a Járási Direktórium megbízásából Huszár József.

150 Közművelődési téren is több intézkedést hoztak. Államosították Zderka Gyula aszódi filmszínházát.

151 Megbízták Aszódon Lacz Kálmánt egy zene- és 139