Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején

47 Uo. 1681/1913. (Kézzel írt vázlat.) 48 Uo. 49 Uo. 2004/1914. (Bezzegh Pál városi mérnök levele a tanácshoz.) 50 Uo. 3347/1914. 51 Uo. 10 445/1914. 52 Uo. 9067/1914. 53 Uo. 10 443/1914., 3933/1914., 9968/1914. 54 Uo. 1914. július 29. Szám nélkül. 55 Uo. 14 047/1914., 12 231/1914. 56 Czegléd r. t. város néptanácsa 1919. márc. 17. napján tartott rendes ülésének jegy­zőkönyvéből. 4120/1919. sz. Kossuth Múzeum, Cegléd. Történeti dokumentációs gyűj­temény. Ltsz. D. 69.226.1. 57 C. Polgm. K. K. i. 20 897/1920. 58 Uo. 24109/1920. Kivonat az 1920. évi november 25-i tanácsülés jegyzőkönyvéből. 59 Pestmegyei Hivatalos Lap. 1920. április 21. 18. szám. 60 C. Polgm. K. K. i. 25 610/1920. 61 Uo. 7416/1921. Az 1921. április 6-i képviselő-testületi rendes havi közgyűlésen készült jegyzőkönyv kivonata. 1920-ban 2771 földmunkást és 808 mezőgazdasági cselédet írtak össze Cegléden. A város vezetősége azzal vigasztalta a szegény­sorsúakat, hogy 1922 őszén a földbirtokreform révén enyhítenek megélhetési gond­jaikon. A vallásalapítvány 3000 holdjának felosztásából azonban nem lett semmi. A Nagyatádi-féle „földreform" során 372-en kaptak házhelyet, amelyeknek ösz­szes területe 93 kh volt. 1925-ben 273 fő jutott összesen 1493 kh területű mező­gazdasági ingatlanhoz. Ennek a területnek jó része mint „hosszúlejáratú bérlet" került az új tulajdonosok birtokába. Ugyanakkor a város lakosainak száma 1920­ban 36 929 fő volt, csaknem 3000-rel több, mint az 1910-es népszámláláskor. (Nagy Lajos: Cegléd története 1920—1944. Kossuth Múzeum, Cegléd. A. 1531—78. 9. o. 14—15. o.) 62 C. Polgm. K. K. i. 16 210/1923. 63 Uo. 20 500/1923. 64 L. a 62. lábjegyzetet. 65 С Polgm. К. K. i. 7927/1923. 66 Uo. Telekkönyvi betétszám nélkül szerepel itt a csikósszéli 5319/3. helyrajzi számú, 159 Q-öl területű ingatlan, amely 1923 májusa előtt már gazdát cserélt. 67 Cegléd város telekkönyve. Ceglédi Járási Földhivatal. Cegléd. 68 С Polgm. К. K. i. szám nélkül. 1938. augusztus 2. 69 Uo. 1664/1939. 70 Uo. 4932/1939. 71 Nagy D. i. mű 97. o. 72 A keretek szűkre szabott volta miatt sem térhetünk itt ki a szakirodalomban amúgy is alaposan tárgyalt agrárszocialista mozgalmakra, Várkonyi István és Urbán Pál tevékenységére. 73 Nagy D. i. mű 95—105. o. 74 Kolofont i. mű 148—150. o. 75 Uo. 157. o. 76 Lásd erre vonatkozóan: Kerék Mihály: Magyar földkérdés. Bp. 1939. 133—134. o. Majláth József gróf: A mezőgazdasági munkáskérdés. Bp. 1920. 26—27. o. Gazda­sági munkás- és cselédlakások... A m. kir. földművelésügyi minister kiadványai. 16. sorszám. Bp. 1906. 3. o. A magyarországi szociálisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben. Dr. Boda Dezső főkapitány jelentése Andrássy Gyula gr. belügymi­niszternek. Bp. 1908. 261., 268., 232. o. Mérey Klára: A mezőgazdasági munkásság mozgalmai a Dunántúlon 1905—1907-ben. Bp. 1956. 198. o. 43—48. o. 77 С Polgm. К. K. i. szám nélkül. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom