Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején

12 évig mint helypénzszedő és képesnek érzem és tudom magam (kiem. M. B.) arra, hogy fizetési kötelezettségemnek is eleget tudok tenni. Amiért is kérem a tek. képviselőtestületet méltóztassék, kérésemet figyelembe venni, hogy akik a munkásházakra szintén igényt tartanak, azok közé engem is sorozni méltóztassék" — hangzik Szeleczki Károly kérelme.

37 Az építendő házakra igényt tartók többsége azonkívül, hogy magát „fizetésképesnek'' nyilvánította, még tovább ment, és a munkálatok végzésére is hajlandó volt. „Az építésre vonatkozva mi is tisztelettel bejelentjük ha már a város házilag kezeli az építést, azért, hogy kevesebbe kerüljön mind egyik házat eggyüttesen kívül belől be tapasztjuk díj mentessen. A vályog verést közülünk való emberek ki verik csak azért hogy jó legyen elkészítve, s annak idején Sárközy Mártont kérjük értesíteni, s az bejelenti kik lesznek hajlandók a vályogot ki verni. Mivel hószabb idő telt el hogy az építkezéshő hozá fogjanak többen házat vettek, miáltal a házról való igényeikről lemondottak; s újakkal s olyanókkal lettek pótolva, a kik a reájuk esendő terhet pontosan fogják törleszteni."

38 Ezt az igénylést 32 fő írta alá, amely szám mindenképp a valódi igények alatt maradt. Ezt bizonyítja az is, hogy a gazdatanácsnok által közzétett felhívásra, amely szerint a nagycsaládos munkások a város által építendő munkáslakások igénylésére jelentkezzenek, mintegy 70 fő nyújtotta be kérelmét. Itt utalunk arra, hogy korábban a polgármester az alispánhoz küldött jelentésében 100 ház építését szükségtelennek, sóknak tartotta, és az ideális számot 35-ben jelölte meg. Hogy mennyire többre volt szükség, azt a jelentkező igénylők jegyzéke fényesen bizonyítja.

39 Az építendő munkásházak igénylőinek foglalkozására nézve szinte semmi adat nem található, életkoruk, gyermekeik száma azonban kiderül a jegyzékből. Ezek szerint a jelentkező igénylők életkora 23 és 74 év között mozgott, gyermekeik száma pedig 0—12 között volt. Az átlagos életkor meghaladta a 40 évet, az átlagos gyermekszám pedig 3—4 volt. A fenti néhány adat csak jelzésszerű, de mégis hű képet rajzol azokról a ceglédi családokról, amelyek lakásviszonyaik javítására önálló házhoz szerettek volna jutni, vállalva az építkezés munkálataiban való részvételt is a törlesztés mellett. Hiába volt azonban meg a jogerős határozat a város által átengedendő telkek ügyében, a rég óhajtott építkezés továbbra sem kezdődött meg, az igénylők óhaja csak óhaj maradt. Az elégedetlenség egyre nőtt a jelentkezők körében, és újra — sokadszor — mély érzelmi töltésű, elkeseredett és indulatokkal teli, türelmetlen hangú levél írására buzdította Sárközy Mártont és szegénysorsú társait.

40 A „tekintetes tanácsos urak"-hoz írott kérvény és panasz az előző — 1911. — évben hozott városi határozatok végre nem hajtását kérte számon és türelmetlenül hivatkozott arra, hogy a felmerült akadályokat együttes erővel el lehetett volna hárítani az építkezés útjából. Számon kérték a levélírók, hogy egyelőre hány házat akar a tanács építeni, hol, milyen méretben és főként, hogy milyen áron. Minden bizonnyal 89