Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején

Hogy mennyire „szívén viselte" a városi tanács a munkáslakások építésének ügyét és mennyiben helyezte azt más — saját anyagi, politikai — érdekei mögé, arra álljon itt egy rövid visszatekintés a fenti határozatot megelőző időszakra vonatkozóan. 1909. július 15-i dátummal kelt a ceglédi polgármester levelének kézirata, amelyben 35—40 munkásház építéséhez szükséges földterület kijelöléséről és átengedéséről tesz az alispánnak jelentést, amelyben „készséges hozzállását" e) A gazdaságimunkás-ház IV. típusának oldalnézete és elölnézete hangsúlyozva kijelenti: „még a tervek jóváhagyva — sa költségek megállapítva nincsenek, azok a munkások sem szemelhetők ki, akiknek a házak átengedtetni fognak. Az iránt teszek tehát jelterjesztést alispán úrhoz, méltóztassék ... a továbbiakra nézve intézkedni, nehogy a munkásházak felépítése f) A ház alaprajza és keresztmetszete

77 a folyó évből is kimaradjon." (Kiem. M. B.)

30 Hozzájárul mindehhez az, hogy július 12-én az alispán erélyes hangú levelet küldött Ceglédre, hogy a „több ízben történt sürgetés dacára" a munkásházak építésének ügyében Cegléden előrelépés nincs. A levélben az alispán egyúttal figyelmeztette a polgármestert, hogy a késedelmes eljárásért felelősségre vonja, és a törvényhatóság által megszavazott 12 500 korona összegű kamatmentes kölcsönt más község segélyezésére fogja fordítani.

31 87