Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
Alföldi Vilma: Vác közigazgatása a dualizmus korában
A rendeletnek nagy eredménye nem lett, mert a megszegőkkel szemben semmiféle szankciót sem tartalmazott. A közegészségügyi bizottság elnöke az 1890-es évektől évtizedeken át dr. Hörl Péter városi főorvos volt. Feladatkörébe a közegészségügyi törvény betartatása, a járványok terjedésének megakadályozása és a közegészségügyi intézmények feletti ellenőrzés tartozott. 1893-ban például az ázsiai kolera és a trachoma ellen tettek széles körű, szigorú óvintézkedéseket. 21 1893-ban 15 ízben folytattak le orvosrendőri vizsgálatot a városban. A kötelező himlőoltást végrehajtották, 778 főt oltottak be. A két városi gyógyszertár munkáját az ott végzett vizsgálatok alapján megfelelőnek találták. Hatáskörükbe tartozott még a kórházak, szegényházak, iskolák, vágóhidak, piacok közegészségügyi ellenőrzése. Az közoktatásügyi bizottság felügyelt a városban működő összes oktatási intézményre. A bizottság munkáját nehezítette a sokféle felekezeti iskola s az ebből eredő széttagoltság. Az 1890-es években 18 különböző tanintézet működött a városban, külön alsó és középfokú intézete volt a római katolikusoknak, a reformátusoknak, az ágostoni evangélikusoknak, a status quo izraelitáknak és az ortodox izraelitáknak. 22 A legtöbb problémát a tanköteles gyerekek be nem íratása okozta. 1893ban készült jegyzőkönyv tanúsága szerint „ ... intés, majd kisebb bírságolásokkal sikerült elérni, hogy az összeírt tankötelesek számba alig vehető százaléka nem iratkozott csak be, szegénység és ruha hiány miatt". A bizottság előterjesztést tett, melyben kérte, hogy az iskolaszékek utasíttassanak, hogy a be nem iratkozott gyerekeket a tanév első havában írják össze, s a városi tanácshoz jelentsék be, a t. képviselő-testület pedig intézkedjék, hogy az ilyen gyerekek ruházatára a szükséges pénzt előteremtsék! 23 Az iskolaszékek a mulasztásokról szóló jegyzéket a városi hatósághoz küldték, mulasztás miatt a szülőket előbb megintették, ismételt mulasztás esetén pénzbírsággal sújtották. A pénzügyi bizottság ellenőrizte a város pénzügyeit, költségvetését és számadásait. Véleményét kötelezően ki kellett kérni minden fontosabb építkezés, közmunka s a költségvetésbe be nem vett kiadások fedezésénél. A képviselő-testület az ügyek folyamatos vitelére saját kebeléből tanácsot választott. A testület ülései közötti időben a tanács volt az ügyek legfőbb irányítója. A testületnek beszámolni tartozott. A tanács elnöke a polgármester, tagjai a rendőrkapitány és a tanácsnokok, főjegyző, adóügyi jegyző, tiszti ügyész és a városi főorvos. A tanács mint tényleges irányító szerv 5—7 tagból állt, üléseit általában hetenként tartotta. A polgármester akadályoztatása esetén a megbízott tanácstag elnökölt. Az érvényes határozathoz legalább az elnök és 2 tanácsnok szavazatára volt szükség. Hatáskörébe tartozó ügyek intézésére előadói rendszert szervezett. Az illető szakelőadók gondoskodtak a tanács határozatainak végrehajtásáról, az ügyek állásáról beszámoltak. A szakelőadók referátumai alapján készítette el a tanács a testület elé terjesztendő beszámolóit. Határozatai ellen 15 napig fellebbezni lehetett. A fellebbezést a tanács 8 napon belül köteles volt a törvényhatósághoz felterjeszteni. A tanács hatáskörébe tartozó legfontosabb teendők: 63
